Brutális UV-sugárzással kell számolnunk, ami a bőrt is kikezdi. A fényvédőkrémekre szakosodott kozmetikai ipar ontja is magából a megoldásnak aposztrofált termékeket, de itt is igaz, hogy nem minden arany, ami fénylik. Mutatom, mire figyelj fényvédő választásánál, vagy a legjobb: mit használj helyettük.
A 2020-as évek egyik leggyakrabban említett szavai közt biztos szerepel a fényvédő mint olyan, de szó sincs újkeletű dologról, a ‘80-as évek óta hódítanak különböző formákban. Van például olyan, ami szűri a káros sugárzást, meg olyan is, ami visszaveri. A fizikai fényvédők például ezért is jók, csak épp ők azok, akik naptejbe téve az idők végezetéig a bőrön maradó fehér réteget képeznek. Az meg szelfin nem mutat jól.
Valaki elkezdte, hogy ha a fotoöregedésre figyelünk, akkor sokkal kevésbé lesz ráncos a bőr. Így aki megpróbálná konzerválni a fiatalságát, az jó, ha a napsugárzás ellen védeni kezdi a bőrét.
Az persze ámítás, hogy az öregedést megállíthatjuk, szerény véleményem szerint a ránctalanság se kell cél legyen, de ha mindenképp a szépség oltárán akarunk áldozni, tény, hogy vigyázni kell a napfénnyel, mert öregít. Az is tény, hogy az UV-B sugárzás DNS károsodást okoz, túlzott mennyiségben gyengíti az immunrendszert, az UV-A meg (long story short) napallergiát. Szóval lehet egészségkárosító hatása is a túlzásba vitt napozásnak, mondjuk növeljük bizonyos bőrrák fajták megjelenésének esélyét, de ha teljesen levédjük magunkat ellene, a jótékony hatása is elvész.
Fényvédők előnyei
Az UV-A és UV-B elleni védelemre figyelni kell, egy lenge selyeming, egy fehér pamutpóló és a széles karimájú kalap például a legtökéletesebb napvédők. Magam is a nyáron minél kevesebb ruha-elv híve vagyok, ezért a beöltözés nem mindig kivitelezhető, meg hát strandon-szelfin hogy néz az ki, ugye.
Itt jönnek be a fényvédő krémek. Nagy előnyük, hogy valamennyi védelmet adnak, így a napfény káros hatásai kiszűrhetők, és a bőr öregedésének jelei később jelennek meg.
Amire figyelni kell fényvédő vásárlásakor és használatakor
-
Ezeket kétóránként kenni kell, hogy védjenek (smink alatt is). Ha reggel felkened, és este lemosod, két óra elteltével semmit nem védenek.
-
Természetes összetevőket tartalmazzon. Ha már véded a bőrt a Nappal szemben, védd a paraffin, a szilikon és szintetikus szarok ellen is
-
Használj belőlük több félét – más kell az arcra, más a testre, más tavasszal, más ősszel, más az irodába, más a kertbe, más az utcára, más a strandra. Magam ezért sem használnék és terhelném velük feleslegesen a bőröm és a pénztárcám, plusz az egészségre szavazok (erről alább).
-
UV-A és UV-B ellen is védjen.
A hamis biztonságérzet
UV-A elleni védelemre az EU nem kötelezi a gyártókat (pedig pl usankánál sokkal szigorúbban szabályozza kontinensünk a fényvédőket), és ha valami nem kötelező, azt jellemzően ki is spórolják a termékből (egy felmérés szerint egyébként az amerikai fényvédők 75%-a nem ad kellő védelmet a bőrnek).
Az UV-A ugyan nem annyira sátáni módon szedi szét a bőrt, mint az UV-B, de ugyanúgy tud károkat okozni. Ha UV-A ellen nincs védelmed, de felkened a hiper-szuper kencéd, és azt hiszed, Amerika Kapitány pajzsa van a bőrödön, akkor a hamis biztonságérzettel nagyobb eséllyel mész ki a napra. Azt hiszed, védve vagy, és szedi szét a bőröd a káros sugárzás. Ez az egyik legnagyobb veszélye a fényvédőknek. Azért persze van még pár.
Fényvédők hátrányai
Allergia
Az UV-A és UV-B védelem fontos, de nem bármi áron. Több vizsgálat is kihozta, hogy a fényvédők használata (márkától függetlenül) fotoallergiát válthat ki (egy reggeli napsugár rád kacsint, és napokig viszkető, égő kiütéseid lesznek, déli napon ugyanezt kísérheti láztól kezdve csomó tünet).
Hormonrendszer felborulása
Sokszor a számlájukra írják, hogy a nanorészecskéik az endokrin rendszerben okoznak károkat, ami a hormonális egészség felborulásával járhat. Bizonyos összetevők képesek ösztrogén/antiösztrogén és androgén/antiandrogén hatást mutatni, amit in vivo is bizonyítottak. Ez pedig azt jelenti, hogy a reprodukciós képességre is hatással van. Ezt önzöéknek mondom, kevésbé egomán embereket az is érdekel, hogy ez az élővizekbe mosódva, ha a bivaly szervezetünknek nem is, egyéb élőlényeknek hihetetlen káros lehet (ezekről nem találtam konkrét kutatásokat, csak felvetéseket).
D-vitamin termelődés megszűnése
Ami a legkövérebben bizonyított mellékhatás, a D-vitamin szintézis korlátozása. A fényvédők ugyanis tényleg tekinthetők pajzsoknak, a D-vitamint pedig csak akkor termeli a szervezet, ha közvetlenül kapcsolatba lép a Nap fényével a bőr segítségével (btw. az egyenlítőhöz minél közelebb napozunk, minél inkább 11-14 óra közt, annál jobban termelődik a D-vitamin, de ezért senki ne vállaljon be egy kis bőrrákot, nem éri meg).
Aki 0-24 fényvédőzi a bőrét, abban nem lesz mitől beindulnia a vitamintermelődésnek.
Persze lehet azt mondani, hogy akkor cseppentünk a nyelvünk alá egy kis napoztatott birkagyapjúzsírból kivont D-vitamint, de most miért használjak 2 felesleges, sokszor szintetikus és felesleges szemétbe csomagolt terméket (fényvédő és vitamin), ha tehetek a természetes megoldásért? Hülye lennék nem ebbe energiát fektetni!
A D-vitamin szintézis rontásáról még: ha az ajánlott 2 mg/cm2 mennyiségben használunk fényvédőt, vitán felül romlik a vitaminizálás. 1,5 mg/cm2 alatti vastagságban állítólag kevésbé.
Hamis biztonságérzet II.
A fényvédőket bőrrák megelőző hatásukban is sokszor reklámozzák, ám nem született még konszenzus ebben, a bazálissejtes karcinóma és a melanoma elsődleges megelőzésében nem bizonyított hatásúak. Pedig azért az a minimum lenne, amit a fényvédőtől elvárunk, hogy adjon ezek ellen védelmet.
Van olyan kutatás, amelynek fókuszában a fényvédők használata és a párhuzamosan mellettük megnövekedett bőrrák esetek közti összefüggés állt. A kapcsolat egyelőre nem bizonyított, de egy meta-analízis során azt sem tudták megerősíteni, hogy az általános populációban a napvédő krémeknek bőrrák elleni védő hatása lenne.
Napozási szokások – szoktasd a bőrt!
Hogy ezek fényében ki használ fényvédőt és ki nem, az mindenkinek a magánügye – bár annak környezeti hatását tekintve nem csak. Mindenesetre a napozási szokásokon érdemes változtatni, legalábbis ha ez a stratégia áll fenn:
- Télen semmi napfény, a tavaszt végig napvédőzöd, majd nyáron kicsattansz a random tengerparti strandra avagy a Duna partra egy szál bikiniben, slendriánul vagy sehogy felkent naptejjel.
Ehelyett fokozatosan szoktasd a bőröd a napfényhez, például én márciusban már 15-20 perceket kint vagyok a gyenge napfényben. Figyelem az időjárás-jelentésekben az UV-előrejelzéseket, és ha magas értéket jósolnak, a) nem megyek napra, b) megfelelő ruházatban megyek a napra, c) használok természetben minél inkább természetes összetevőkre bomló naptejet. Vagy leégek, idő előtt öregítem a bőröm – mert az én értékrendem szerint még mindig inkább ez, minthogy a természetnek ártsak fényvédővel.
A természetes fényvédelemről, hogy melyik zsiradék alkalmazható napozáshoz, EBBEN A BLOGCIKKBEN megtalálod. Ami pedig a BELSŐ ÉS LEGFONTOSABB, hogy táplálkozással is szenzációsan támogathatjuk a napoztatni kívánt bőrünket.
