Páncélok napfürdőzéshez – napozás, II. rész

Alapvetően nemcsak akkor van szükség fényvédők használatára, amikor a beachbodyt mint rongyszőnyeget kiteríted a homokos parton, hanem kerti munka, ténfergés, gyakorlatilag létezés esetén is. Fényvédő lehet a széles karimájú kalaptól kezdve a cink-oxidos szarokon át az egészen jó házi kencékig minden. De biztos például, hogy a cink-oxid gáz? Mit tud egy mechanikai fényvédő, mi a rákkeltő és elég-e egyáltalán az, hogy kakaóvajjal bekenjük magunkat?

Rendkívül fontos, hogy a káros napsugárzástól védjük a bőrünket, mert egyrészt megég, másrészt az áldásos hatások mellett azért a bőrrákig terjedően sok mindennel kecsegtethet, aminek nem biztos, hogy örülni fogsz. Viselj kalapot napszúrás és napégés ellen, megfelelő, kényelmes és szellős, takaró ruházatot, pótold az ilyenkor elvesztett folyadékot, ezen felül hidratálj és ha lehet, legalább negyedóránként tölts egy kis időt árnyékban.

Ez az alap. Mindenféle kencék ez után jöhetnek. Ha a célod az, hogy szexuálisan vonzó külsővel örvendeztesd meg a környezeted napbarnított bőröddel, akkor fontos a korábban már említett táplálkozás, valamint a barnulást elősegítő olajok használata. Ezeket mindig nedves bőrre kend, mert az olaj egyébként vissza fogja szárítani a bőröd. Vízzel elegyítve viszont táplál, ha jól használod őket, akkor pedig nem rákvörösre égsz, hanem bronzszoborként villoghatsz majd a strandokon. A fokozatos barnulás azért is fontos, hogy a bőröd ellenállóbb legyen a durva napégés ellen. Ugye, milyen jól kitalálta ezt a természet?

A természetessel kevesebbet ártok… oh, wait!

Sokan veszik fel a harcot a napégés ellen kakaóvajjal, kókusz és egyéb olajokkal mondván, hogy ezek is teljes védelmet nyújtanak a Nap káros sugarai ellen, táplálják a bőrt és jobban barnulunk tőle. Nem, igen, igen.

Ezek a zsíros anyagok ugyan tényleg táplálnak, ha nedves bőrre használják őket, faktorszámuk viszont elenyésző, a kókuszolajé cca. 6-os. A 2021-es napsugárzás ellen ez kicsit sem elég senkinek sem. Semmilyen tudományos bizonyíték nincs erről, amennyiben szakmailag hiteles folyóiratok ide vonatkozó anyagait tudja linkelni bárki, ne legyen rest.

Arra a kókuszolaj és a kakaóvaj is kitűnő, hogy 5-10 perceket töltsünk velük a napon, jómagam is használom őket, ugyanis tényleg táplálják a bőrt, és a kreolabb bőr színét valóban elmélyíti – ám védelmet nem adnak, így bőrgyógyászhoz illik eljárni félévente, ha csak ezeket használod.

A körömvirág olaja magas lutein tartalmának köszönhetően szintén segíti a barnulást, valamint tovább meg is tartja a bőr színét, egy kis daucus carotta olajjal nekem hű társam egész nyáron. UVB-elleni védelmet viszont ő sem biztosít.

Mi hát a megoldás? Jómagam nem használok fancy, ám környezetre káros hatású termékeket. Egyszerűen nem fér bele a világképembe, hogy olyat használjak, amivel magam védem, másnak pedig ártok. Emellett nagyjából ismerem ezen kozmetikumok többségének összetételét, és a saját érdekemet is nézve #kösznem.

Napvédő krémek közül is van már természetes, amely lebomló, természetes összetevőket tartalmazó szer. Annyiban ezeket sem preferálom, hogy csomagolásuk révén teljesen felesleges szemetet termelek azzal, hogy megveszem és használom őket. A hófehér bőrömnek mindenesetre a probiotikumos naptejek váltak be, mióta ilyet használok a bőrtípusomnak megfelelő faktorszámban, egyáltalán nem égek le, a bőröm védve van, hidratált, ráadásul nincs fehér bevonat a bőrömön, mert azonnal beszívódik. Nem tartalmaz semmilyen oda nem illő nanorészecskét, paraffint, petróleumot vagy SLES-t.

Egyáltalán mi az a faktorszám?

Az, hogy bekened magad egy 100-as naptejjel, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy te vagy Tony Stark egy Teslás szerkóban, sőt. Ha fogalmad sincs a bőrtípusodról, és nem is érdekel, akkor javaslom, 15 percenként vonulj a Nap sugarai elől árnyékba. Ha viszont nagyjából be tudod lőni, átlagosan mennyi idő alatt égsz le, egy kis matekkal kisakkozhatod, mekkora faktorszámú naptejet vegyél le a polcokról.

A faktorszám azt jelöli egy napvédő készítményen, hogy mennyire véd az UV-B sugárzás ellen. A fényvédő faktor pedig (ez az SPF szám) nagyon könnyen kiszámolható, ez azt az intervallumot adja meg, amennyi időt a napon tölthetsz. A készítményed faktorszámát kell megszoroznod azzal az időegységgel, amennyi alatt még nem égsz le a napon. Mivel engem nagyjából 10 perc alatt maradandóra csókol a Nap, elviekben a kókuszzsír 6-os faktorszámával számítva egy órát (gy.k. 60 percet, mert 10 x 6) ellehetek a kókuszolaj és napfény ölelésében. Azért elviekben, mert az SPF nem tér ki az UV-A sugárzásra, így az attól még ugyanúgy kárt tehet a védőrétegemben, miközben azt hiszem, hogy minden szupi-szuper. Napkencékkel is tehát óvatosan.

A pokol legmélyebb bugyrainak lényei

Sokat ágálnak a cink-oxid és titán-dioxid ellen, ők a kozmetikai összetevők Adolf Hitlerei. Tudománytalan azt mondani, hogy a cink-oxidtól mindenki rákos lesz, mert nem. Ezek az úgynevezett fizikai fényvédők, amelyek kis nanoszemcsés állapotban toxikusak lehetnek. Pontosabban a 30 nanométer alatti szemcsék sejtkárosító szabadgyök-gyártó kisinasok, valamint instabil szerkezetűek is. Ez annyit tesz, hogy a biológiailag aktív makromolekulákkal összekapcsolódhatnak, károsítva azokat. Ámde 30 nanométer fölött ezek nem oldódnak fel a testfolyadékban, hanem mintegy filmréteget képeznek a bőr felszínén. Így a cink-oxid máris nyugtató hatású, sebgyógyító, izzadásgátló, és megfelelő használat esetén fényvédő is.

A titán-dioxidot legfőképp színezékként használják, hivatalosan ugyan biztonságos adalékanyagnak számít, erről megoszlanak a vélemények. Az viszont tény, hogy egyfajta bevonattal, külön erre a célra legyártott minőségben használható ez is kozmetikai krémekbe – milyen kár, hogy kereskedelmi forgalomban nem kapható ilyen TiO2.

Bevonat nélkül azonban fotokatalizátorként működik, és elnyeli a káros UV-sugarakat. Ezen elv alapján alkalmatlan a bőrön való használatra, szemben ezzel elképesztően jó fertőtlenítő alapanyag lehet. Vízzel és fénnyel érintkezve káros szabadgyökök keletkezéséért felel (ami a bőrünknek nagyon nem jó), viszont a szerves vegyületeket adott felületen lebontják (ez a fertőtlenítő hatás, ami a tisztított felület szempontjából jó).

Olyan TiO2 vagy ZnO összetevőt tartalmazó szert én nem vásárolnék, amin nem tüntetik fel a szemcseméretet, az biztos (meg pedig semmiképpen nem enném). Ha 30 nanométeres vagy annál nagyobb szemcsékről van szó, véleményem szerint nem okoz gondot a vásárolt termék. De hogy te mit veszel meg, az a te felelősséged.

Szerintem, ha okosan napfürdőzünk, legalább évente eljárunk melanóma-szűrésre, már jók vagyunk.

Oszd meg, ha tetszett!

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

17 − hét =

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial