Rengeteg növényi olajnak vannak áldásos hatásai, és csomó növényből készíthetők gyógyolajok egy különleges, ám rém egyszerű eljárással. Ez a macerálás, aminek otthon te is neki tudsz állni. Ősi gyógyító rituálék épültek köréjük, és a XXI. századi tudomány is adózik oltárukon, hatásukat kémcsőben és mikroszkóp alatt is igazolva. Miért ne készítenél magadnak otthon ilyen remek szereket?
A macerálás folyamata előtt tisztázok néhány alapot. Úgy érzem, nagyvonalakban szükséges kitérni arra, mik is azok az olajok, hogy lássuk, mivel dolgozunk kivonatolás során. Ölelje fel hát ezt az első rész.
Az olajokról általában
Az állati és növényi olajok alapvetően nagyszerű tápanyagok, kiváló hordozó anyagok és egyfajta oldószerek is. A szervezetnek a három fő táplálékforrása a fehérjék és a cukrok mellett, a sejtmembránok alapkövei, és többek közt az agyba is a zsiradék löki fel a működése számára nélkülözhetetlen anyagokat. Főként a telített-telítetlen skálán mozgatjuk őket, elvileg 10-90% arányban érdemes őket fogyasztani a napi zsírbevitellel. A telített zsírokat tartják bad guysnak, a telítetleneket meg piedesztálra emelik, de ez a kép azért ennél árnyaltabb. Ebbe most ennél jobban nem mennék bele, de ha érdekel a téma, beszéljünk róla!
Az olajok többsége gazdag zsírban oldódó vitaminokban, antioxidánsokban, fitoszterolokban, polifenolokban, szkvalénban (stb, stb), és a zsírsav-összetétel is meghatározza, melyik olaj milyen hatást vált ki vagy segít egy mikroorganizmus életében.
A zsírsavak
A zsírsavak a glicerinnel vegyületet alkotva hozzák létre a zsírokat, az olajok és zsírok fő alkotóelemei. Minél nagyobb a molekulatömegük, annál nagyobb a viszkozitásuk. Lebutítva minél tömörebb a zsiradék, annál telítettebb zsírsavakban gazdag. Ezért a mondatért valószínűleg már építik számomra a máglyát a vegyészek, de így talán szemléletes a különbség.
Telítetlen zsírsavak
Megkülönböztetünk egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat.
Ide sorolható az oly nagy népszerűségnek örvendő Omega-3 (alfa-linolénsav), Omega-6 (linolsav) és az Omega-9 (olajsav) is. Az, hogy az Omega-6 fogyasztása en bloc egészségtelen, veszélyes meg 444, egy urambocsá tudománytalan, címeres faszság. A kulcs az arányokban rejlik, az ideális Omega-3 és Omega-6 arány 1: 3 és 1:4 körül mozog. Valóban túl lehet őket tolni, de optimális bevitelben a szervezet számára fontosak.
Az Omega-3 zsírsav például több tanulmány egybehangzó véleménye szerint is csökkenti a pikkelysömör, atópiás dermatitisz, akne és bőrfekélyek tüneteit, és egyéb gyulladásokra is bevizsgálták. SŐT, a fényvédelemben betöltött szerepükről is egyre több pozitív tanulmány születik.
Természetes fényvédő kombó kell? Kenj magadra eredendően piros olajokat (csipkebogyó pl), vigyél be elegendő omega-3 zsírsavat, és ne egyhuzamban égesd magad a napon, hanem óránként 10 perceket. Voilá.
Az esszenciális zsírsavakat, vagyis a többszörösen telítetlen zsírsavakat például alapesetben nem termeli az emberi szervezet. Enzimatikus képesség hiányban külső forrásból kell pótolnunk táplálkozás útján. Ez fontos is, mert az egészséges szervezet szempontjából a többszörösen telítetlen zsírsavak nélkülözhetetlenek, különösen a szív-érrendszer és az agyműködés számára.
A jó minőségű halolaj nagy mennyiségben tartalmaz többszörösen telítetlen zsírsavakat, és ez az olajra, nem a kapszulára vonatkozik (utóbbiból csak nagyjából 60-70% szívódik fel).
EPA, DHA
A halak és a bennük található halolaj egészségügyi szempontból legfontosabb alkotóelemei az EPA és a DHA. Az agy nagyjából 65%-a zsírból áll, ennek pedig 50%a DHA. A szépségápolásban betöltött szerepük inkább annyi, hogy belsőleges fogyasztásuk során (napi 1-2 evőkanál tömény halolaj), cirka három hetes kúrát követően fényesebb lesz a haj, erősebb a köröm, a bőr pedig kicsattanóbb, ragyogóbb.
Alfa-linolénsav és gamma-linolénsav
A farmakológiai kutatások azt mutatják, hogy az alfa-linolénsav gyulladáscsökkentő, antioxidáns, csökkenti az elhízás kockázatát, neuroprotektív és bélflóra barát. Egyes kutatások szerint az inzulin-rezisztencia szindróma ellen is fellép.
A lenmagolaj, dióolaj, repceolaj vagy a szójaolaj tartalmazza (figyelem, a ligetszépe és lenmagolaj óvatosan fogyasztandó azok hormonháztartásra gyakorolt hatása miatt).
Sajnos hallottam már olyan “természetgyógyász” terápiáról, amely teljesen kiiktat minden zsiradékot (!), esetleg 1-2 magfélét megenged a diétájában, de sok növény nem tartalmaz például gamma-linolénsavat (GLA), amire viszont hallatlan nagy szükség lenne. A diétázó szédül, emésztési panaszokkal küzd, depressziós, kardio-vaszkuláris problémák merülnek fel nála, jobbra-balra begyulladnak a szervei, a semmitől nő a koleszterinje… és folytatja a diétát, mondván: az majd pont jó lesz a problémájára.
De hát nem. És pont itt van a kutya elásva, a GLA hiánya mind visszavezethető ezekre a problémákra. A bőr esetén például pattanásos arc, gyulladásos bőrbetegségek (mint ekcéma, pszori, rozi, egyebek) ellen kifejezetten a GLA bevitelre kell figyelni, mert erőteljes gyulladáscsökkentő, a zsírmirigyek ürülését pedig gyakorlatilag a faggyú higításával viszi véghez.
Gamma-linolénsav forrás a gyönyörűszép borágó olaja, a ligetszépe olaj vagy épp a kendermag olaj.
Telített zsírsavak
A telített zsírsavaknak is megvan a maguk fontos szerepe. Azért gondolják őket rosszfiúknak, mert belsőleges fogyasztás során a szervezetben felerősíthetik a gyulladásokat (a pszoriázist különösen), elhízásfaktoruk igen magas, és az LDL koleszterinszintet is növelhetik. Ez persze abban az esetben igaz, ha túlzásba visszük a fogyasztásukat. Olvadáspontjuk magasabb, ezért sütésre kiválóak.
Szobahőmérsékleten vagy az alatt általában szilárdak, tehát telített zsírsavakban bővelkedik a shea vaj, a kókuszzsír, a disznózsír, a kakaóvaj, a mindenféle egyéb vajak, mint kávé, mangó és társaik.
Dermatológiai értelemben fantasztikus anyagok, emolliensek, vagyis védőréteget képeznek a bőr felszínén. Segítik a szervezetet, hogy a bőr védőrétegét, a barriert visszaépítse sérülés esetén. Az egész epidermiszben kifejtik a hatásukat. Egyébként pedig kiválóan védenek az időjárási viszontagságok ellen, tipikus példa erre, amikor kifújja az arcot a szél.
Testápolókba ha nem is kötelező, de illik belőlük tenni, mert a bőrkeményedéstől kezdve a lábszárszárazságon át a dekoltázs fiatalon tartásáig széles skálán alkalmazhatók.
Fő hátrányuk, hogy a legtöbb esetben komedogének, vagyis el tudják tömíteni a bőr pórusait, mitesszeresedéshez és pattanások kialakulásához vezetve. Egy alipikus bőrnél nem okoznak problémát, de a tág pórusú, vegyes bőrnél körültekintően kell őket alkalmazni.
Telített zsírsav például az olajsav, a linolsav, a palmitinsav, a palmitoleinsav (ő a makadámolajban is van ám) vagy a sztearinsav. Bőrpuhítók, segítik a hatóanyagok beépülését a bőrbe. A zsírhiányos, de még a vízhiányos bőr is kifejezetten szereti a telített zsírsavakat, mert segítik a hidratációt, és összességében puhább, fiatalosabb, védettebb megjelenésű lesz a bőr. A komedogenitásra azért figyeljünk still.
Az olajok tárolása
Sötét, jól zárt üvegben, fénytől védett helyen azért tároljuk az olajokat, mert fényre és levegőre érzékenyek. Az oxigén és a napsütés külön külön és együtt is gyorsítja az olajban végbemenő (NEM romlási, hanem) avasodási folyamatot. Ezáltal az olaj megöregedik, eltűnnek a hatóanyagok, és veszélyes másodlagos oxidatív anyagok is keletkeznek például egy macerátumban. Olyan olajparfümöt, amiben a sarlatán benne hagyta a növényi részt, a magad érdekében ne tegyél magadra.
Lábjegyzet: az illóolajokat is pont emiatt tartjuk sötét üvegben. Átlátszó fiolában vettél olajparfümöt? Cipőfényesítésre még elhasználhatod az upcycle szemlélet jegyében.
Az olajok olcsó bőrápolók, amelyek ráadásul könnyen, bárki számára hozzáférhető, természetes szerek. Hogy ne érjen csalódás, a megfelelő zsírsavösszetételűt válaszd a bőrápoláshoz, és mondok valamit: keverd őket megfelelő arányban. Így otthon, fillérekből állíthatsz elő magadnak gyulladáscsökkentő, tápláló, viszketésellenes, antibakteriális, izomlazító, bőrszépítő, az öregedés jeleinek megjelenését késleltető olajat. Ha pedig növényeket is „áztatsz” benne, azok lipofil összetevőinek hatását is érezheted az érés után.
Az olajkúrák elnagyolt történelmi bevezetésén túl a következő részben kitérünk pár tudományos kísérletre, szó vanarról, miért érdemes használni macerátumokat, és persze az sem marad ki, hogyan készíthetőek el, és milyen növényekből érdemes elkészíteni a kivonatokat. Macerátum kisokosból kiderül, hogy melyik mire lesz jó a kis házipatikátokban, és fenntarthatósági törekvéseket is megfogalmazunk, ehhez egy kis ízelítőt ITT találtok.
A Gyógyító macerátum II. cikk ide kattintva érhető el.
