Variációk vadgesztenyére – mosószer, bőrharmonizáló és tinktúra recept! 

A vadgesztenyefa termése tényleg egy ezerarcú gyógyító és tisztító szerünk. Tény, hogy okosan kell használni, mert belsőleg mérgező, és hát szaponintartalmát nem a targoncafil árumozgató menedzserek ingpóló gallérjára szabták az égiek. Nézzük akkor, mire és hogyan használjuk fel otthon játszi könnyedséggel a vadgesztenyét. Kapsz néhány receptet is.

A gyűjtés 

Érted, játszi könnyedség, én egy fél kosár vadgesztenye hámozása után mindenki édesanyját betagelem mindenféle kontextusban, fel nem tudom fogni azok erejét, akik az egész éves vadgesztenye-mosószerüket egy szezonban intézik el. Döbbenet, és innen is tengermély tiszteletem! 

Mert a vadgesztenye szezon viszonylag rövid, ősszel, szeptembertől novemberig gyűjthető frissen. Persze azt is el tudom képzelni, hogy begyűjtöd, aztán az év folyamán dolgozod fel. De arra figyelj, hogy hamar és észrevétlenül penészedik, így szellős helyen tárold. Vagy ha van egy jókora hely a fagyasztódban, oda is besuvaszthatod.  

A feldolgozás 

Attól függetlenül, hogy mire fogod használni, a vadgesztenyét meg kell hámozni. Láttam már DIY videót arról, hogy csak úgy héjastul megfőzik mosószernek, de az nem kóser. Áztasd először forró vízben 20 percig, aztán vágd be éles késsel, de óvatosan, és szedd le a héját. A kinyert belsejét apríthatod vagy porrá is darálhatod, de ha tárolod, akkor jópár hétig szárítani kell. 

A vadgesztenye hatóanyagai  

Hát, ez is tele van, mint a déli busz. A teljesség igénye nélkül megtalálhatók a vadgesztenye termésben a szaponinok egy része, tanninok, cserzőanyagok, polifenolok, flavonoidok, kumarinok,  vitaminok, cukrok, esszenciális zsírsavak, olajsav, purin bázisok, ásványi anyagok. Néhányukról ejtsünk pár szót. 

Szaponinok – glikozidok. Kolloid oldatot alkotnak a vízben, és ha összerázod, akkor habzani fog a felületi feszültség csökkenése miatt. Emiatt a felületaktív hatás miatt alkalmasak a szaponin tartalmú növények mosásra. Ilyen a vadgesztenye meg a borostyán levele is. Kicsit irritálja a nyálkahártyákat, köptetésre és gyulladáscsökkentő hatásuk viszont szuperül kihasználható ésszerű mennyiségben, a túladagolás viszont veszélyes lehet. 

 Cserzőanyagok – ahogy a bőrt is cserzik, ezek az anyagok is összehúznak, vagyis adsztringensek. Vízben oldódnak (ez még érdekes lesz), antibakteriális hatásúak lehetnek, és szuper sebgyógyítók külsőleg alkalmazva. 

Flavonoidok – gyakorlatilag festőanyag, ami gyulladáscsökkentő, immunmoduláns, májregenerálók- és védők, görcsoldók, és ami miatt most különösen szeretjük: ő hozza be az érfalerősítést és a vénatonizálást. Számos más jótékony tulajdonságuk van még, érdemes elolvasnod a növényi drogokat taglaló cikkemet is. 

Kumarinok – népes egy család, ezernél is több kumarinszármazékot ismerünk, és mennyit nem! Többek közt rengeteg illóolajban is megtalálhatók, ami tök jó, de többek közt azért kell óvatosan bánni ezekkel a szerekkel, mert ha túlzásba viszed a kumarint, az bizony nem jó. Nagy mennyiségben, rendszeresen alkalmazva májkárosító. Rákkeltő hatása nem feltétlen egyértelmű, tekintve, hogy csilliárd fajta kumarin van, de tény s való, hogy vizsgálatok kereszttüzében tartják a legtöbbet. 

A vadgesztenye belsőleg  

Mondhatnám, hogy 200 mg vadgesztenye kivonatig nem lesz semmi bajod, szedd nyugodtan. VESSZŐ, DE hat év bioboltozás után megtanultam nem bízni a felhasználóban, amit persze ne végy magadra, mert nem csak a te hibád. Eszméletlen mennyiségű önjelölt füves asszony árul ordenáré gány kivonatokat hatóanyagbevizsgálás nélkül, ami persze attól a világ legjobb kivonata, mert az ő frenetikus energiái a természet lágy ölével együtt benne vannak. Ezekkel óvatosan, ha mérgező-gyógynövényekről van szó (meg alapjáraton sem árt).  

Ritka az olyan dokumentáció, amikor valaki a vadgesztenyétől halt meg, de légy körültekintő, és olyan szert használj belsőleg a seprűvénáidra, amit szigorú higiénés protokollt követő gyógyszercég gyárt. Étrendkiegészítők környékén is sertepertélhetsz, de a minőségre itt is figyelj: nekik kevesebb kritériumnak kell megfelelniük a gyártás során, és nagyon sok gyártó van a piacon, akik messzemenőkig undorító körülmények közt dolgoznak, így hatványozottan él: olcsó húsnak híg a leve. 

A vadgesztenyemérgezés mellékhatásai közt szerepel a mellkasszorítás, pitvarfibrilláció, szédülés, csalánkiütés, légúti problémák, hányinger, heveny gyomortájéki fájdalmak, enyhébb májkárosodás, hasnyálmirigy-toxicitás, de ájulást és szívburok-gyulladást is lejegyeztek már azoknál, akik rendszeresen fogyasztották a vadgesztenyét. Fitoterápiás alapszabály: bármit szedsz is, ami gyógynövényből van, ha mérgező, ha nem: kúraszerűen fogyaszd, sose örökké. 2-3 hét után tarts belőle szünetet, hogy a szervezetben ne akkumulálódjon semmilyen ható- vagy méreganyag. Tehát: akkor is, ha a növény nem mérgező, pláne akkor, ha az. 

Egyébként seprűvénás, visszeres lábam van, nyaranta majd’ beszarok, úgy fáj, ha nem kenem. De sose hiányzott az életemből belsőleg a vadgesztenye, kismillió másik, natúr megoldást találtam a problémámra, vadgesztenyeevés nélkül. Külsőleg meg imádom.

Vadgesztenye mint bőrápoló 

A Házikence Tanoda padjait koptatva ma már tudom, hogy rozaceára készített kozmetikumba illik beletenni egy vadgesztenye kivonatot, a hajszálerekre jótékony hatással van. Tonizáló hatású, vérkeringést serkentő és ereket rugalmasító, ami mind-mind jól jön az arcápolásnál, és a láb vénás panaszai, valamint aranyér ellen eszméletlen jól használható. Nemcsak a kellemetlen tüneteidet csökkenti, hanem az erek problémáit is kezeli. Emellett megjegyzendő varázsszó: RÁNCMEGELŐZŐ is. 

A már említett flavonoidok közül eszcin található a vadgesztenyében olyan mennyiségben, hogy parádés anti-ödémás hatást váltson ki, és ő az, aki venotóniás, és pazar gyulladáscsökkentő anyag egyben. Nem csoda, hogy ennyire szeretjük. 

Vadgesztenye mint mosószer 

Bizony, ma boldog-boldogtalan felfedezi magának a vadgesztenével mosást, akár a spanyolviaszt, de ez szenzációs! Fillérekből megvan az általános mosószered, és annyi van vadgesztenyéből, mint a szemétből. A vadgesztenye egyébként extrém veszélyeztetett faj, a kipusztulás fenyegeti, amellett, hogy imádjuk kivagdosni őket, speciális betegségei és kártevői vannak. Hát, én nem csak azért remélem, hogy megmaradnak, mert mosni szeretnék. Pusztán a létezésükkel megérdemlik azt. Na, mindegy is.  

Szóval mosás, a szaponintartalma vetekszik a mosódióéval, de mondjuk macerásabb a feldolgozása. Ha megpucoltad, használhatod frissen, de a legjobb, ha kiszárítod.  

Mosópor és mosószer – A porrá darált verziód lehet a mosóporod önmagában, de összerázhatod víz és mosószóda 3 (víz)-1(msz)-1(vg) arányú keverékével. Illóolajat vízbe nem rakunk, ugye.  

Mosógél – Fel is főzheted a gesztenyét vízben, ami annyi, hogy felöntöd a gesztenyéket egy edényben úgy, hogy három ujjnyira ellepje a víz, majd addig főzöd alacsony/ közepes lángon, amíg sűrű nem lesz. Leszűröd, voilá mosógél. Ez egy vizes oldat, tehát mit nem teszünk bele? Illóolajat. 

A vadgesztenye általános mosáshoz jó, makacs foltokhoz meg használj pluszban vagy mosószappant, mosószódás áztatást vagy ami nekem a favorit, nátrium-perkarbonátot. Oxigénes fehérítő néven is fut a venisokszieksön egyik alapja, és egyébként le fog bomlani a természetben. Nemcsak fehérít (sajnos ahhoz kell a meleg, 60 Celsius fokos víz), hanem foltot is kivisz, legyen szó borról, vérről, konyharuhába égett méhviaszról (ezt most hagyjuk is). 

Visszér? Csinálj magadnak vadgesztenye kivonatot! 

Vajon miért volt fontos, hogy a cserzőanyagok vízben oldódóak? Ami vízben oldódik, az nagyjából kioldódik alkoholban, tehát ha tinktúrát (vagyis alkoholos kivonatot) készítesz, akkor azok lesznek a hatóanyagai, amelyek vízben oldódóak, és a zsírban oldódó hatóanyagok nem kerülnek bele. 

Növényenként változó, milyen erős alkoholra van szükség a hatóanyagok kivonásához. Köhögés ellen a kakukkfű legjobb társa például egy jó száraz vörösbor, a vadgesztenyéhez (csak külső használatra!) a 70%-os tiszta alkohol a legtutibb, de készíthetsz alkoholos-vizes-glicerines oldatot is. 

Alkoholos tinktúra – rém egyszerű. A felkockázott vadgesztenyét szárítás után (!) tedd annyi alkoholba, amennyi ellepi, és naponta rázogasd, aztán 5-6 hét után szűrd le, és kész a tinktúrád. Jó tömény, de ez bőrre téve igencsak szárít, és drága is. 

Vizes-glicerines-alkoholos tinktúra – végül is kivonat, a glicerin is remek oldószer, de kell mellé az alkohol is. Igazából az 1-1-1 arányt követve már szuper oldószert keversz, az áztatási idő szintén 5-6 hét. Szintén rázd meg néhanapján, amikor elmész mellette.  

Arcápolásra soha ne használj tömény alkoholt, a nem töményből is csak keveset, mert visszaszárítja a barrier réteged. Ám krémbe keverve csodálatosan kifejti áldásos hatásait felnőtt bőrön, legyen szó visszeres panaszról, vagy gyorsan öregedő bőrről. 

Tinktúrát átlátszó üvegben érdemes készíteni az ablakba téve, ha pedig kész, szűrd le alaposan, és sötét üvegben tárold.  A vizes oldatokba jó, ha teszel zöld kozmetikában engedélyezett tartósítószert (mittom rokonsal vagy cosgard) 1%-ban. Így akár 1 évig is eltartható lesz a cókmókod.

Low budget tippeknek remélem, hasznát veszed. Lehet, macerásabbnak tűnik a komformista mosószerhasználathoz képest az, hogy az előállítással szöttyögni kell, de játékként is fel lehet fogni. Egy jó móka, ami minket kiszolgl, és nem fog ártani a környezet egészének, ha okosan és mértékkel használjuk. Lehet ez egy teljes alternatíva, vagy kiegészítése a jelenlegi rutinodnak. A lényeg az, hogy a fenntarthatóságot élvezd, és találd meg ehhez az utaid. Sok sikert Neked! 

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

3 × 3 =