Nem akarhatod, hogy a talajtakarásod megfojtsa vagy megbetegítse a növényed, ugye? Akkor csínján a gyógynövénymulccsal is!

Mulcsolás gyógynövényekkel – legyél lelkes, de tudd is, mit csinálsz

Ha a gyógyfüves ágyásainknak, kertünknek, több hektáros ültetvényünknek jót szeretnénk, a talajtakarást különleges figyelemmel kell végezni. Bár én sem vagyok felkent növénytermesztő, nagyon sok jónak eladott rossz példát látok, aminek ismét nem az ember, hanem a növényvilág látja kárát – csak mert jól mutat a social mediában. Azt mondom, ehelyett legyünk inkább körültekintő gondozói a növényvilágnak!

A kerti munka örömteli, lelkesítő, akit feltölt a földtúrás, a metszegetés, a csinosítás, nem bír betelni vele. A mámor viszont veszélyes fegyver – segít elfeledtetni, hogy nem a mi esztétikai autofellációnk serkentője a kert, hanem mi vagyunk a benne élők gondozói szúnyogtól a levenduláson át a parlagfűig. Kell a rend, a gallyas-gazos káosz, a darázs, a polos, és nem mindent úgy kell csinálni, ahogy szerintünk szép – hanem ahogy a növénynek jó.

Az extrém magas UV-sugárzás, a szárazsággal és a szeles idővel folytatott szélmalomharc arra ösztönözhet, hogy vastagon talajtakarózzunk, és ez fantasztikus! Ám nem mindegy, ezt hogyan és mivel tesszük meg. Bár tényleg guszta és instapozitív például, ha önfelkent füvesasszonyként kizárólag gyógynövény nyesedékkel terítjük be a bokrok alatti talajt, mint Moszkvát a hó, de a való világban ezzel akár károsíthatjuk is a növényvilágot. Különösen a zsengék vesznek oda, de a matróna növények táptalajában is okozhatunk problémákat. 

Félreértés ne essék, sem nem vagyok kertész, sem nem érdekel, ki kit követve mit csinál mindaddig, amíg nem a flóra-fauna szívja ezt meg. A lényeg, hogy legyünk körültekintőek, ha valamit csinálunk, legyünk tudatában a kockázatokkal, ne írjon felül mindent az esztétikum. 

Meg kell tanulni JÓL szeretni a gyógynövénykerted

Életem rövid – de nem bevégzett – harcművészeti időszakában kiválóan megtanultam, hogy a lelkesedés pontatlansággal párosulva olyan ütést eredményezhet, hogy a) – leállhat akár a szív, b) – egyszersmind könyörtelenül és feleslegesen fáj, c) – az igazságtalansága miatt éktelen haragra gerjeszt, ujjbegyen fekvőtámasz sorozat ide vagy oda. A düh ereje és a pontosság pedig visszaüt a picsába mungóbab párnába. Kauzalitás, amit elkerülhettünk volna.

Ez a kis kitekintés az élet bármely területének metaforája lehet, különösen lelkes és egyben buta füvesasszonyok terén.

Félreértés ne essék: semmiképp sem azt tartom butának, akinek lexikális tudása vagy tapasztalata kevés, mert ő akarattal tanulhat, és eziránt (a magam útja miatt is) a legmélyebb a tiszteletem. Sokkal inkább azt, aki nem érti és nem hallja a füvek működését, de azt tolmácsolja a shortvidijében, hogy ő alfája és omegája a fél ökoszisztémának. Aztán átad valami szédületes ostobaságot, amit leutánoznak további lelkes emberek, és így köpjük szembe a növényvilágot, amit elvileg szeretüjnk – csak nem jól.

 

Lazán kapcsolódva: gyógynövénymulcs a szíved vágya? Ez egy nagyon jó ötlet, de arany középutat és minimum talajvizsgálatot igényel.

Mulcsolás gyógynövényekkel – dosis sola facit venenum

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a Paracelsusi minőséget, miszerint a dózis lehet méreg is, ha nem figyelünk oda. 

A talajtakarók használata nagyon fontos a kertben, védi a növényt a hidegtől és a kiszáradástól, mi több, még valamennyi tápanyagot is képes visszapótolni. Nekünk nem kell éjt nappallá téve locsolni, a növény pedig átvészelhet olyan időjárási körülményeket, amelyeket mulcs nélkül nem. A szerves mulcs, például kéreg, faapríték vagy szalma idővel lebomlik, és tápanyagokkal gazdagítja a talajt. Egy fantasztikus dolog, ami nélkül ma már aligha elképzelhető egy kiskert, és buzdítok is mindenkit arra, hogy mulcsoljon!

A mulcs használatánál azonban óvatosnak kell lenni. Ha nem megfelelően választjuk meg az anyagot, vagy hibásan alkalmazzuk, simán lemérgezzük szeretett (?) növényeinket. 

Problémát jelenthet a gyökerek túlmelegedése, a rossz vízelvezetés, illetve az, ha a friss talajtakaró közvetlenül érintkezik zsenge hajtásokkal, amelyek így könnyen elpusztulhatnak. Különösen fontos, hogy palántáknál ne fedjük be közvetlenül a frissen vetett magokat vagy a frissen kicsírázott növényeket. Ezek a klasszik hibák, beleszaladtam én is, olyan is volt, hogy kevés mulcsot helyeztem ki. A hibákból tanulunk, elgyászoltam a növénykéket.

A nem mindegy viszont az, hogy nem minden növényi anyag alkalmas mulcsnak, ezért ne is hirdessük ezt, mert ezzel akár hosszú távú problémát is okozhatunk a talajnak. 

Bizonyos fajok, például a babérmeggy vagy a cseresznye, aprítva mérgező vegyületeket (pl. hidrogén-cianidot) bocsáthatnak ki, míg a rosszul kezelt szerves mulcs erjedés közben metanolt, ammóniát vagy ecetsavat termelhet, amelyek szintén károsítják a növényeket. A beteg vagy nem megfelelően tárolt mulcs közben kórokozó gombákat és baktériumokat hordozhat. 

Amiért nem jó a tömény gyógynövény mulcsként 

A gyógynövényekből is kerülhetnek nem kívánatos anyagok a talajba attól, hogy ezek gyógyító hatásúak, tipikus példa a túl sok fertőtlenítő hatású szárítmány. 

Ugyanez a helyzet a komposzttal is. A gyógynövényes kertből visszamaradhatnak gyógynövény “hulladékok”, amelyeket szívünk szerint más növények alá vágnánk korlátlan mennyiségben. Most 5-10 bokor metszett ágai nem fognak egy közepes komposztnak vagy talajtakaróként problémát okozni. De ha tetemes mennyiségről van szó, és mondjuk körbeszórnánk MIT TUDOM ÉN a levendula vágatokkal a rozmaring töveinket, vagy 400 bokor hulladékát hajítjuk a komposztra, ott lehetnek gondok. Elképzelhető, hogy ez nem idén, meg nem a következő évben jelentkezik, mert a talaj más időegységekben kommunikál.

A gyógynövények komposztra és mulcsként gyakorolt negatív hatásai közé tartozik a magasabb szén/nitrogén arány, a maradék bioaktív vegyületek vagy nehézfémek miatti fokozott fitotoxicitás, valamint a magas lignintartalom miatti lassabb bomlás, ami gátolhatja a mikrobiális aktivitást, vagyis éretlen komposztot eredményezhet. Ez is klasszikus; nem ideális az összetétel – szerencsére ezen lehet javítani: hozzáadunk, elveszünk, megforgatjuk, szélsőséges esetben bakteriális oltóanyagokat használunk. Sőt, mi több, bizonyos gyógynövények is segítenek ilyenkor kompenzálni, és gyorsíthatják a komposzt érését. Tehát füveket alkalmazni gyógynövénymulcsként szuper dolog, a mérték viszont a nem mindegy. 

Greff Babett doktori disszertációja szerint például a levendula-hulladék felhasználása jótékonyan befolyásolta a komposztálási folyamatot (de szarvasmarhatrágya-őszi árpa szalma keverékében, nem önmagában), gyorsabban érett be az egész, és még a hasznos mikroorganizmusok populációja is megugrott. Ugyanakkor káros hatásokat is megfigyelt, többek közt megnövekedett a szén-nitrogén arány, a csírázási index pedig csökkent. 

Levendulától függetlenül például a túl sok kakukkfű nem tesz jót a komposztnak vagy mulcsként, elsősorban azért, mert aromás tulajdonságai miatt a halom környezete kevésbé alkalmas lehet a hasznos mikrobák számára, erőteljes fertőtlenítő hatása a lebontó és/ vagy talajlakó szervezetekre is hatással lehet, és ez a mulcsra is igaz.

A túl sok fűszernövény a komposztban és mulcsban sem ideális, mert egyes növények savas, vagy növekedésgátló anyagokat tartalmazhatnak, amelyek lassíthatják a bomlási folyamatot és negatívan befolyásolhatják a kész komposzt minőségét vagy a talaj pH-értékét – ezt meg a legtöbb növény nem szereti. Ezenkívül egyes fűszernövények, mondjuk a boróka, gyantát is tartalmazhatnak, ami lassíthatja a lebomlást, egyenetlen talajminőséget eredményezhet.

Tehát míg egyes gyógynövényekkel való talajtakarás antimikrobiális előnyökkel járhat, a túl sok gyógynövényes talajtakaró használata rossz ötlet, mivel az antimikrobiális vegyületek károsíthatják a hasznos talajorganizmusokat és megzavarhatják a talaj ökoszisztémáját, ami egészségtelen talajélethez vezethet. 

 

Mit lehet tenni? Használd a gyógynövényt, de keverékként használd! Eleve hatékonyabb és előnyösebb komposztot vagy szerves talajtakarókat, például lucernát vagy borsószalmát használni, amelyek gazdagítják a talajt anélkül, hogy potenciálisan káros anyagokat juttatnának a talajba. Ehhez némi kérget meg gyógynövényt keverni inkább működőképes.

 

A fennmaradt, hulladéknak tekintett aromás növényi részeket inkább kötegeljük, vagy daráljuk le, és égessük el szénkorongon füstölőként, készítsünk belőlük illatos gyógynövénypárnákat. 

Gyakorlati tanácsok a gyógynövényes komposzthoz és mulcsozáshoz

  1. Mértékletes gyógynövények használata: Jusson eszünkbe Paracelsus. A gyógynövények, mint a kakukkfű, boróka, levendula vagy rozmaring nem alkalmasak arra, hogy töményen és töménytelen mennyiségben mulcs váljék belőlük. Mindenképp ügyeljünk a megfelelő egyensúlyra.
  2. Gyógynövénymulcs alkalmazása: Bár bizonyos gyógynövények, mint a levendula, a talajéletre kedvező hatással lehetnek, túlzott mennyiségük árthat a talajban lévő hasznos mikroorganizmusoknak. Ne használjunk túl sok gyógynövényes mulcsot, hogy megőrizzük a talaj egyensúlyát.
  3. Keverjük más anyagokkal: A gyógynövényeket érdemes más, gyorsabban lebomló anyagokkal (pl. konyhai hulladék, zöld levelek, szalma) keverni, hogy elősegítsük a bomlási folyamatokat. A túl sok „zöld” anyag – például friss gyógynövények – a komposztot és a mulcsot túl nedvessé és tömörré teheti.
  4. Ne használjunk túl friss gyógynövényt: A frissen vágott gyógynövények magas víztartalmuk miatt megakadályozhatják a megfelelő légáramlást, ami káros hatással van a komposztálásra. Mindig hagyjuk őket egy kicsit száradni, mielőtt komposztáljuk őket, és komposztálás/mulcsolás előtt mindig aprítsuk fel a nagy, fásabb részeket, hogy a bomlás gyorsabb legyen.
  5. +1 tipp: folyékony növényi tápoldatok: A gyógynövények, mint a csalán, pitypang és nadálytő, jól használhatók tápoldat készítésére. A növényi „teák” gazdagok ásványi anyagokban, és a növények könnyen felvehetik a belőlük kioldódó tápanyagokat. 

Gyógynövények tápoldatként – készíts belőlük sz*r helyett szert!

A csalán például  legendásan gazdag nitrogénben, vasban, káliumban és kalciumban, amelyek alapvető tápanyagok a talaj számára. Ezen kívül tartalmaz szilíciumot, amely segíti a növények erősödését, mivel erősíti a sejtfalakat és javítja a növények ellenálló képességét. A csalán leveleiben található flavonoidok és fenolos vegyületek antioxidáns hatásúak, amelyek segítenek megvédeni a növényeket a káros hatásoktól. A csalán tápoldat elősegíti a talaj mikrobiális aktivitását, mivel gazdag nitrogénforrást biztosít, amit a talajban lévő mikroorganizmusok hasznosítanak, erősíti a növényt gyökértől a levélvégig.

A nadálytő szintén gazdag tápanyagokban, különösen káliumban, nitrogénben és foszforban. Emellett allantoint és nyálkaanyagokat is tartalmaz, amelyek segítenek a talaj struktúrájának javításában, elősegítve a víz- és tápanyagmegkötő képességet. Hasznos, ha a talaj foszfor- és káliumszintje alacsony. Tápoldata elősegíti a növények erősebb gyökérzetének kialakulását, a virágzás elősegítését, állítólag még a terméshozamot is javíthatja. Jó választás például gyökérzöldségek (répa, burgonya), gyümölcsfák és bogyós növények számára, mivel a magas kálium- és foszfortartalom elősegíti a gyümölcsképződést és a gyökérfejlődést.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

BanyaMűhely (@banyanni) által megosztott bejegyzés

A gyors növekedést igénylő növények esetében jön jól mind a csóvány, mind a nadálytő oldat. Ha palántákat ültetünk, friss hajtásokkal rendelkező növényeknél, vagy zöldségeknél elősegíthetik a gyors tápanyagfelvételt, és felgyorsítják a növekedést – de csak akkor, ha erre a pótlásra a talajnak valóban szüksége van.

 

Persze ebben a metódusban ez a csavar. A növények gondozása esetén is takkra ugyanaz az eljárás, mint amikor mi étrendkiegészítőket kezdünk szedni. Mindenféle ásványianyag- és egyéb visszapótlást akkor végzünk, ha a talajvizsgálat szerint erre szükség van – mint ahogy nálunk is meg kell előzze a vélt vagy valós hiánypótlást egy labor. 

 

Nyilván lehet anélkül is tolni ész nélkül bármit, csak ne csodálkozzunk, ha később jelez akár a szervezet, akár a kert, hogy hohó, felelőtlenséged gyümölcse most nem alma lesz, hanem jó néhány éves erőteljes küzdelem a növényeknek.

Kérlek, ha kertészkedsz: ne influenszerek legyenek az etalon, hanem a szakemberek. Rám se hallgass, csak gondolkodni ösztökéllek, ementén pedig vidd a földed talajvizsgálatra, és aszerint gondozd a növényeid, amit a hozzáértő javasol.

Ha hasznosnak találtad az olvasottakat, oszd meg Te is!