Az ősz megtanítja, hogy az elengedés a természet ugyanolyan gyönyörű része, mint a buja bőség. A változatosság, a változás, a váltás, a határokkal való játék, a sötétedés, a befelé fordulás, a beteljesedettség, a teremtés, az elmúlás, a rohadás szépsége, a hűvös mind-mind a színei közt van.
Az őszhöz köthető istennők és női minőséget képviselő mitikus alakok közül szedtem össze egy csokorra valót azért, hogy az alakjukhoz tartozó szimbólumrendszerek kicsit más kontextusba helyezzék az évszakhoz való viszonyunkat. Nem csak a cosy bekuckózás, a mintás esernyők, az illatos fürdők és a fűtésszezon beröffentése uralja ezt a változatos időszakot az indiánnyártól a metsző enyészetig. Az önismeret és az életünk ciklusa ilyenkor egyedülálló folyamatokban csúcsosodhat ki, ha odafigyelünk a természetre.
Az őszi energia görög istennői
Perszephoné
Kezdjük máris egy tavaszistennővel, meghekkelve a rendszert. Perszephoné alakja magához az őszhöz is erőteljesen kapcsolódik az elmúlás révén. A görög mitológiában az alvilágba történő alászállása az őszi napéjegyenlőség analógiája is. Az alkuja szerint az év egyharmadában az alvilágban marad, ez az alvilág pedig a terméketlen földhöz kapcsolódik, ami akár az ősz enyészetével és a hosszabb éjszakákkal is összeköthető.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Deméter
A földművelés istennője, Perszephoné édesanyja, a termékenység és a betakarítás, a beérés köthető hozzá. Mikor lánya eltűnt az alvilágban, Deméter bánata miatt a termés is tönkrement. Ő maga a bőség, a Földanya, akitől az őszbe fordulással búcsúzunk. Ez az őszi átmenet ezt is mutatja meg, hogy ne csak a csúfat tanuljuk meg ellökni magunktól (sőt!), hanem magunk mögött tudjuk hagyni a táplálást, a nyár ragyogását, a bőséget. Ehhez erő kell, azt pedig csak odabent, magunkba bújva találhatjuk meg.
Moirák
Itt egy kicsit megállva nem lehet nem szót ejteni az őszhöz tartozó halált. Sokszor a télhez kapcsoljuk ezt, de a tél a pihenésé és az idő megfagyásáé, a halál pillanata, amikor a levél leszakad a fáról, az őszé. A görög mitológia három nőalakja, a moirák, akik az élet fonalát fonják (a skandinávoknál ők a nornák). Az “éjszaka leányai” éjjel szövik, gombolyítják és vágják el az emberi sorsok fonalait. Az éjszakai szövés pedig az egyre hosszabb éjjelek évszakának tevékenysége. Ősszel sorsot vetünk. Több kultúrában, amikor elelve a szoba felé húzódunk, előkerülnek a jóslások dióval, mákkal, viasszal, a sorsunk kísértése vagy épp annak megértésére az ősz és annak minden energiája szolgál.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hekaté
A mágia, a boszorkányság, a nekromancia nőalakja. A válaszutak istennőjének tartják, de a homéroszi himnuszokban Perszephoné keresésénél is megjelenik. Hekaté Deméter segítségére siet Perszephoné keresésében, tehát képviseli a Tarotból ismert Remete lapjához tartozó feminin segítő alakot, a bölcs nőt. Megtanít rá, hogy az elmúlás és a halál tanító energiák, nem elvesznek, hanem adnak. Beavató nő, aki irányt mutat, akár a Telihold az éjszakában.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A szlávok zabolázatlan mitikus nőalakjai
Krasnoludki, krásniaki
A Krasnoludek tulajdonképp egy kis törpe, na nem az az ocsmány kerti gipsz, hanem az erdei gombák közt élő szeretetteljes, de tréfás lény. Most gyakorlatilag a Hupikék törpikéket írtam le, és biztos nem véletlen a hasonlóság, mert a germánok ugyanúgy ismerik ezeket a kis lényeket, mint a szlávok, különöst a lengyelek. A házak kis védőszellemei, akik néha egy-két turpisságot csinálnak a ház körül, de alapvetően őrző kis dögök. Apropó, egy krasnoludek a diabeł w domu is, ez maga a ház őr(ző)döge. Ha feldühítjük, pusztítással és hisztivel hagyja ott a házat őrizetlen, de ha megfelelően bánunk vele felajánlásokkal, renddel és takarítással, továbbra is megvédi azt. A krasnoludki főleg akkor jelennek meg és kommunikálnak az emberekkel, amikor a legszebb gombák nőnek ki a földből. Ez pedig ősszel van.
Mara – Morena
Az ukrán kétarcú földistennő nyáron és télen vált arcot. A lengyeleknél Marzanna nevét viseli, az oroszok Marena néven ismerik, a bolgárok Mora, a szlovákok, Csehek Morenának ismerik, a bosnyákok Moranának, aztán hát a további szláv nyelvekben mindenféle változatai ismertek. Hozzá tartozik a földművelés, az elmúlás és halál, ugyanígy az évszakok halála is. Perszephonéhoz hasonlóan a tél halálát ünneplik vele a tavaszi napéjegyenlőség során, de az őszi időszakban a nyár, a Nap fényének halálát is ő hozza el.
Baba Yaga
A legpopulárisabb mitologikus nőalak a szláv mondakörben. A tyúklábakon álló házát gyerkekek koponyái övezik karóra tűzve, miközben az öregasszony zilált fejjel várja a vándorokat. Sokaknak nem egy szívderítő látvány, de Baba Yaga maga a szaturnuszi beavató, akinek próbáit kiállva olyan minőségbeli változás állhat be az életünkben, mint semmitől. Borzasztó kemény az odáig vezető út, ha nem álljuk ki a próbát, ott halunk, de ha sikerrel járunk, Baba Yaga a legjobb barátunk lesz. Ilyen barát meg kinek ne kéne? Baba Yaga egy szellemszerű lény, aki őseink energiáihoz is kapcsolódik, így a judeokeresztény kultúrkörben ismert Halottak napjának idején különösen nagy tanítónk lehet. Az sem baj, ha kapuőrként ott van mellettünk akkor, amikor megnyílik a holtak és élők világa közti átjáró.
E minőségnek a megélését segítendő még különleges illatkeveréket is készítettem terápiás illóolajok felhasználásával.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A mezopotámiai őszi minőség
Ishtar-Inanna
Ishtart puritán termékenység istennőnek tartják, de amiért a mezopotámiaiak körében nagy tiszteletnek örvendett, hogy a háború is a keze alá tartozott. A háború őszi analógiája itt a megtisztítás, a szent tűz szerepe. A pusztulásé – ahhoz, hogy termékennyé váljon a talaj, előtte ki kell ölni belőle a férgeket. Ez is egyfajta háború, aminek a társadalmi vetülete részemről elítélendő, természeti megközelítésben viszont egy nagyon fontos eszköz.
Ishtart sokszor a sumér Inanna istennővel azonosítják. Inanna az eredettörténete szerint gabonaistennő, az elraktározott javak őrzője – amelyeket ugye a nyárvégi betakarítást, az utolsó szeptemberi aratást követően már a helyükre tettünk. Szerteágazó figyelemmel bírva a zivatar istennője is volt, az esőről meg tudjuk, hogy elmossa a bűnöket. Egy megtisztuló, helyreigazító időszakot ígér.
Ishtar is alászáll az alvilágba Perszephonéhoz hasonlóan, csak Ishtar épp önként megy oda. ott találkozik ikertestvérével, aki csapdába ejti az alvilágban. Ez egy nagyon fontos mozzanat, az őszi befelé figyelés egyik kulcsa: mi ez, ha nem az árnyékintegráció mitikus megközelítése?
Sif, a skandinávok aranyhajú szépsége
Sokszor elsődlegesen Thor üresfejű, nem mellesleg csapodár feleségeként ábrázolják, de sokkal fontosabb szerepe a skandináv mitológiában, hogy ő az aranyhajú kalászistennő, a szántóföldek és az aratás úrnője. Hajának árpamezőt idéző gyönyörűségétől, vastag ajkaitól elalélt a fél világ, és ebben hordta erejét is. A bőséges termést szimbolizálta a megjelenés és a frizura, amit egyszer Loki csellel levágott. A megsarlózott haj viszont újra kinő, reményt adva ezzel az ínségtizedelte embereknek. Számomra ez a történet azt is jelenti, hogy a testi szépség csak elvonja a figyelmet a mélyebb értelemről, viszont könnyen tudunk szakítani ezzel a hagyománnyal. Befelé figyelés ősszel, ugye.
Szerinted ki maradt ki?
Ezen nőalakokon kívül számolatlan női karakter kapcsolható még az őszi minőségekhez akár az aztékoktól, az afrikai kontinens kultúráiból, a buddhista pantheonból, vagy ott van akár a hinduk Kalija, a skandináv Gefjon és Fjorgyn alakja. A közös bennük, hogy leginkább Földanya megformálói, és mindegyikhez köthetők földelő energiák, az ősz színei és vadsága.
Egy cikken belül ennyi mítoszt szinte lehetetlen átadni, ezért néhány gondolaton túl nyitva hagyom a jellemzéseket, interaktívvá téve a cikket. Elmélkedj a karaktereken, és írd bele bátran saját történetszálad az övékbe. Ha úgy érzed, hiányzik valaki a felsorolásból, oszd meg velünk, kire gondolsz és miért. Addig is érdemes az eredettörténetekben bővebben elmerülni.
