A több követő tényleg a magasabb kompetenciaszint tanúbizonysága? A francokat, olyan bődületes ökörségek tárháza az internet, hogy elképesztő, és sokszor a füvesasszonyok is egymásnak adják át a sarlatánok betegítő átkait. Miért szavaznak nekik tízezrek bizalmat, és hogyan szűrhetők a kóklerek, hogy ne a hülyeséget adjuk tovább? Íme.

 

Szenzációs ütemben hanyatlik a gyógyfüvesség társadalma, ezt le kellett írni. Tíz éve még annyi volt a baj, hogy egyik-másik fitoterapeuta az elavult nézeteit adta tovább, aztán ezernyi hidrogénbomba erejével robbant be a közösségi média. Borítékolható volt, hogy előbb-utóbb nem csak manikűrtippek jelennek meg rajta, hanem

Sheines, de gombás- levélkemintás ruhában az erdőben pózolgató gyógyfűnagykövetek és varázstalan boszorkányok, aka jó marketingesek is.

Nem feltétlenül lenne ez gond, mert virágozzék minden virág. A fitoterápiában viszont a dezinformáció és féligazságok terjedése szemmel látható gonddá vált. Egymásnak adják tovább a hoaxokat, a mérgezési tippeket a fácse csoportokban és instavidikben, mert “itt meg ott ezt látták”, vagy mert a csekélyebb értelmű ember is azt gondolja, keresnivalója van a gyógyteák földjén, mert menő. Hangsúlyozom, nem baj az, ha tompa egy kés a fiókban, mindennek helye van a világban. Az viszont már gáz, ha a tompa késsel akarunk csontos húst aprítani. 

Soha nem látott mértékű felelősség van a fogyasztó vállán, hogy kitől, mit, miért és mire vásárol.

Sokkal több információhoz jutunk hozzá, és olyan bűbájosan csomagolják be a szart, hogy hajlamosak vagyunk elhinni róla, az habos torta. 

Bandwagon, avagy miért szavazunk bizalmat inkább a felületességnek? 

Senki személyes felelősségét el nem vitatva be kell emelnünk ide a bandwagon-effektust. Ez a kognitív működés (torzítás igazából) akkor valósul meg, amikor

azért csinálunk valamit, mert mások is azt csinálják, mi meg meg akarjuk élni a valahová tartozás élményét.

Ilyen pl. a szociális dohányzás, a hype-gyógyfüveskedés és a nagyobb követőtáborral rendelkező influenszer követése függetlenül attól, helyes-e, amit mond vagy nem. 

Alapvetően a bandwagon-effektusra tekinthetünk úgy, hogy ebben a szétzilált világban legalább valami összeköti az embereket. Sajnos azonban nagyobb ütemben segíti elő a rossz döntéshozást, mint amennyi kohéziós előnnyel bír. 

Ha felülünk erre a vonatra, akkor nem azért veszünk meg egy terméket, mert mérlegeltük a bárki számára rendelkezésre álló információkat, esetleg az elménk kritikus oldalát csillogtattuk meg. Hanem mert másokat követünk a döntésben.

Ez úgy 5 éves korig rendben van, felnőtt emberek közt nemcsak cringe, hanem káros is lehet.

Rengeteg az infó, természetes, hogy meg akarjuk spórolni az átnyálazásba fektetett energiát, ezért gyorsan összeszedünk némi tudást másoktól, akik szűrőjén valami már átment. Ha ez a megszűrt tudás tartalmazza a pontos és széleskörű információkat, még akár jól is elsülhet ez a stratégia, itt a fő probléma azzal van, amikor ez a minőség nem jelenik meg a tartalomban. “A citromfű nyugtat.” Na, ez semmitmondó marketinges dumája, ami alapján nem veszünk semmit. 

Az illuzórikus igazsághatás 

A bandwagon egyik eleme az illuzórikus igazsághatás, ami mellesleg különálló fogalom is. Kutatások szerint az ismétlődő információkat sokszor igazabbnak hiszik az emberek, mint az új információkat attól függetlenül, van-e egyáltalán valóságalapja vagy sem.

Magyarán, minél többször hallod ugyanazt, annál inkább elhiszed.

Minél csillivillibb és algoritmus-pozitívabb valaki feedje, annál több követője lesz. Minél több a követője, annál inkább elhiszed, amit állít. 

Erre nem is olyan régen konkrét stratégiát alapoztak bizonyos ideológiák mentén, azt pedig egy pillanatig se gondoljuk, hogy a második vilháb végével e jelenség szublimált az éterben. A reklámipar, a világpolitikának csúfolt valóságshow ugyanolyan eredményesen használja ki, mint amennyire jól terjeszthető ezáltal a fake news. Akár a javasasszony vonalon, ugye.

Segítő szándék vs. ártás

Itt ugye nem arról van szó, hogy tuppert értékesítünk, mert az népszerű. A gyógynövények hatóanyagainak hatásmechanizmusa nem vélemény kérdése, és ahány ember, annyi egészségi és kórállapot van, meg ezek varázslatos együttállásai.

Egy ajánlásnál egyszerűen nem elég figyelembe venni egy növényhatározót, egy influenszer állítását, de még pusztán a hagyományokat sem.

A 20 éve divatos alkalmazásról sok esetben bebizonyították, hogy hosszú távon ártalmas lehet mondjuk gyerekeknek, gyógyszert szedőknek, vírusok esetén, etc. Ott a kamilla vagy az édeskömény példája.

Nagyon-nagyon jó szolgálatot tesznek a gyógynövények, hihetetlen széles spektrumú megelőző szerek, akár még ízletesek is lehetnek, és bizonyos kóros állapotokat visszafordíthatnak, a szervezet működését erősíthetik. Nem véletlenül foglalkozom velük, és hangsúlyozni kell, hogy körültekintést igényel a legegyszerűbb gyógyfű használata, és gigászi mennyiségű összefüggésről kell tudni, mielőtt a csészébe töltjük. 

Zanzásítva: a filterből mikroműanyagok és egyéb ártalmas kémiai anyagok oldódhatnak ki; a szórt teafű nem megfelelő helyről gyűjtve akár nehézfémeket is bejuttathat a szervezetbe (nem elég megmosni); milyen anyagokkal lép reakcióba; mellékhatások, kontraindikációk; dozírozás (más-más gyerek, felnőtt, beteg, idős, gyógyszert szedő, borogatás-ivás esetében); terápiás ablak (általában 3 hét, de lehet csak 1-2 nap); lelki és mentális állapot; lipofil vagy hidrofil hatóanyagok; az összes kémiai összetevő összes szervezetre gyakorolt hatása; anatómiai ismeretek; egészségügyi ismeretek (konteóhívők hátrányban); legfrissebb felfedezések és kutatások, a kutatás és kutatás közti különbségtétel. Ami pedig a legfontosabb: satöbbi, a sor hosszú. 

Használj gyógynövényt, de ésszel 

Fontos, hogy nem a kedved akarom szegni a szigorral, hanem rá akarok mutatni, mennyi mindent kalkulálj bele ebbe a csodálatos útba akár akkor is, ha egyetlen csésze teát lefőzöl. Mert lehet,

azt hiszed, a filteres kis zöld teád méregtelenít,

közben meg olyan mérgeket viszel be, amelyektől később rosszul leszel, és a túlterhelt egészségügyben nem fogják tudni megmondani, mi a bajod. 

Vagy rosszabb: megmondják, és onnantól minden füvet rossznak gondolsz majd. Az egyik út nehéz, de segítő szándék van benne, a másik út felületes és ártó.

Ugyanez érvényes akkor is, ha valaki szép, de bullshit kommunikációjának igent szavazunk. 

Példa: a kurkuma mint csodaszer?

Ha egy szépségideálhoz közeli, többszázezres követőtáború, de szerény tudással megáldott influenszer, Gréta az algoritmusoknak megfelelő tartalmat gyárt arról, hogy a kurkuma bárki számára fogyasztható csodaszer, és ezt egy Klotild nevű felhasználó látja…. és a szintén népszerű Klotild tovább osztja ezt a tartalmat ellenőrzés nélkül, akkor az ő követői készpénznek véve az információt már vakon hiszik és adják tovább, hogy mindenki fogyasszon korlátlan mennyiségben a fűszerből. 

A Balatontarján alsói gördülőcsapágy gyár topmenedzsere, Máté épp fájlalja a korábbi profi, ám derékba tört sportkarrierjéből hátramaradt ízületi gyulladásnak hitt porckopását, és belefut Klotild, valamint a kommentelői által magasztalt kurkumás posztba, amelyben akár még Grétykét is megjelölik – megnézi mint referenciát, majd konstatálja, hogy akkor a következő hetekben rendszeresen kanalaz a fűszerből a rice and curryre, és a biztonság kedvéért a reggeli mézes zabkására is.

Veseköves lévén pár hétnél tovább nem jut, mert a kurkuma olyan oxalát terhelést adott a veséjének, hogy a Ca kristályok kicsapódása kőképződéshez vezetett.

(Megj. nem minden vesekövest juttat kórházba, de nagy az esélye annak, hogy a vesekövesnek nem ajánlott gyógynövény belobbantja a betegségét)

A kurkuma jó, de erősen kontraindikálhat

Terhességgel, epekővel is lejátszható hasonló szimuláció, ugyanúgy nem fogyaszthat kurkumát például vérhigítót szedő ember sem, mint vércukorszint-csökkentőre szoruló.

A Q10-nek, a gotu kolának, a ginkgo bilobának és a K-vitaminnak is van vérhígító hatása, a minden második idős ember által szedett aszpirinnek meg végképp.

A kurkuma erőteljesen vércukorszint csökkentő, ami előnyös tulajdonság is lehet, de az erre szedett gyógyszer hatását befolyásolhatja, és teljesen fel is boríthatja a gyógyszerre töltött mondjuk napi egy teáskanál, nota bene 2 kapszula. 

Ha már gyógyszerek, számos étrendkiegészítő mellett sem ajánlott a kurkuma fogyasztás, ezek közül a népszerűbbek a fokhagyma (pedig hogy ajánlák őket együtt),

a szegfűszeg, a gyermekláncfű, a ligetszépe, a fűrészpálma, ördögcsákyla, görögszénamag, egyébként extra krómbevitel és alfa-liponsav szedése mellett sem ajánlott

(annyira fokozzák egymás hatását, hogy az orvosi felügyelet nélkül károkat tud okozni). 

Emellett szoptatás, endometriózis, mióma, méhnyakrák és/ vagy mellrák esetén sem ildomos rendszeresen kurkumát keverni az ember ételébe, mert ösztrogén-szerű hatást fejthet ki a benne lévő kurkumin, és gátolja a tejtermelést.

Még mindig csak végtelenül érintőlegesen értekeztünk a kurkumáról a terjedelmi korlátok miatt, és mégis, mennyi dolog került elő, amit nem igazán hallani a vásári kofás és tiktoker füvesasszonyoktól. Mondom, ezek alap információk, tehát egy másfél perces vidiben helyet kellene kapniuk, de az kevésbé hoz nézettséget.

Azt fontos elmondani, hogy a kurkuma egy fantasztikusan finom és gazdag fűszer, elképesztő széles spektrumú gyógyhatással.

Számos egészségügyi állapotot javít, Indiában fogfehérítésre is használják, valamint segít kikerülni bizonyos betegségeket, ez vitathatatlan. Ám a körültekintő fogyasztás, az idő- és mennyiségi korlát fontos tényezők. Mindez nem a személyes szabadságunk ellen szóló hoax, hanem egy felelős hozzáállás záloga, ami a növény és a magunk iránti tiszteletet is rejti. 

Felelősség és kompetenciahatár 

Mondhatjuk magunkra, hogy füvesasszonyok meg tetszőleges kultúra sámánjai/ boszorkányai vagyunk három db gyógynövényhatározó meg a Farmakobotanika biblia forgatása után (ami amúgy jó könyv), de ez attól még egy összetett, gondolkodást és naprakészséget igénylő szakma, amelyhez nem véletlenül kell végzettség. Ha elszabjuk, akkor nem csak egy ruha színe lesz más árnyalatú, hanem betegíthetünk vele – ami az ellenpólusa a hirdetett füvesasszonyságnak, HACSAK nem az átkozás a cél a tiszta szándék helyett, de ez most megint más tészta. 

A lényeg, hogy felelősen bánjunk egy mezei fűszerrel is, és nem a felületes posztok meg 45 oldalas határozókban szereplő információk szerint osszuk/ vegyük az információt. 

A fogyasztónak pedig igenis van felelőssége itt is. A nem tudás, ahogy a jogban, a karma törvénye szerint sem ment fel a következmények alól. Ha elhisszük Gréty szarságait, az a karma szerint ártás önmagunknak, a bad karma meg visszaüt.

Mondjuk úgy, hogy zsilettpengéket fogunk pisilni egy extrém kurkuma kúra után, ha vesekövesen fogyasztottuk kilószám. Karma? Az.

Nem megkerülhető, hogy kinek szavazunk bizalmat. Nagyon nagy a zaj, ez tény, és nagyon nehéz eligazodni. Ezért is kell a korábbi évtizedek tapasztalaitól eltérően sokkal nagyobb effortot belerakni a helyes tájékozódásba. 

Hogyan szűrd meg a javasasszonyzajt?


Rövidre zárva: mérlegeld, az adott dologra tényleg szükséged van-e, vagy csak azért veszed, mert menci. Emellett tájékozódj hiteles forrásból. Na, de ha a fentiek alapján a fake news korlátlanul terjed, és bárki megszólalhat bármilyen témában, a vélemény és tény közé meg sokan egyenlőségjelet tesznek, honnan tudd, mi a hiteles forrás? 

Nulladik lépés – a rendszer 

Nehéz, és bár utálom, amikor az egyén felelősségét elkendőzik a nagyvállalatok meg a nagyhatalmi harcok vezetőinek felelősségével, de az tény, hogy nagy szükség van rendszerszintű változásra. 

Az iskolákban (azzal párhuzamosan, hogy megreformáljuk az iskolapszichológiát és eleve az egész oktatási rendszert, meg kihajítjuk az inkompetens pedagógusokat az összeszerelő gyárakba)

helyet kell kapnia a rendszerszintű kritikai gondolkodás tanításának.

Amilyen zombik mászkálnak az utcán, a tudatosságot kicsi kortól nevelni kell, mert ennek fontosságáról megfeledkeztünk. Ehhez például tök jó, ha a vitakultúrát is megtanuljuk, és nem hagyunk utat annak, hogy

felnőtt emberek sértődött kisgyerekként kommunikáljanak egymással kommentszekciókban. 

Hogy a felnőtt ember ezt kinevelje magából, jó sok melót kell raknia az önreflexióba, ami megkerülhetetlen. Emellett addig sem ülünk ölbe tett kézzel, néha a rendszerre mutogatva, amíg az iskolai reform meg nem érkezik. Tanuljuk meg együtt a gyerekekkel a kritikus gondolkodást (és itt nem arra gondolok, hogy a tudományos megállapításokat három sör mellett, de kompetencia nélkül meg kell kérdőjelezni egy véleménnyel). 

Általánosságban a bandwagon-effektus mérsékléséért sokat tesz, ha az emberek pszichológiai biztonságban élnek, és például

nem kell attól félniük, hogy a saját véleményük kinyilvánítása után széttépi a fősodor.

Személyeskedésmentes, énközlő kommunikáció az egyik, amit meg kell tanulni (az “én véleményem szerint te hülye vagy” nem ide tartozik). A másik, hogy megtanulja az egyén elfogadni a másik nem személyeskedő, énközlő megállapítását, ha meg paraszt a másik, ne menjen bele a játszmájába. Ez hihetetlen sok meló? Igen. Megéri? Igen. 

Első lépés – a digitális higiénia 

Ezt javasasszony-vonalon úgy képzeljük el, hogy ha nem írja le példánknál maradva Grétyke, hogy mi miért hat úgy, ahogy állítja, akkor megkérdezzük, hogy mi az alapja az állításának. Ő betesz két tudományos hivatkozást erről, MI EZT ELOLVASSUK, annak

megnézzük a dátumát, megnézzük, hány másik tanulmány született a témában, és aztán mérlegelünk, hogy ez vajon hiteles-e vagy sem.

Nem minden tudományos forrás, ami az interneten van. A kétes eredetű oldalak nem számítanak annak, ahogy az sem, ahol alátámasztás nincs, csak sallang, rizsa meg általánosságok. Legyen gyanús a csak caps lock-kal írt hirdetés, a négyezer felkiáltójel használata, a terelés a fontos témáról, satöbbi satöbbi. 

Az, hogy az egyén digitális higiéniája rendben legyen, az az egyén elsődleges felelőssége. A rendszer adja ehhez a szappant, de tisztálkodni nekünk kell. Ez az első, amit beleteszünk a zajszűrésbe. 

Második lépés – a bizonyítékalapú döntéshozás 

A “Jaj, de szépen elmagyarázta” nem bizonyíték. A “ha megjelenhet a termék a piacon, biztos legális” nem bizonyíték. Az “ezt írták mások” a fentiek tükrében PLÁNE NEM bizonyíték. 

Ezek objektív szűrők, amelyekre szintén szükség van ebben a csodálatos világban, de felelősségteljes döntéshozásnál nincs helye.

Ez olyan, mint a tippmix – nem a kedvenc csapatodra teszel, és nem feltétlenül arra, aki jó helyen áll a tabellán, hanem arra, akinek jó, látható és mérhető eredményei vannak, és ezek alapján esélyesebb a győzelemre.

A releváns adatokat bizony össze kell gyűjteni, ezt nem tudjuk megspórolni. Szerencsére gépesített és robotizált egyre több háztartás, így van időnk az ilyen nagyon-nagyon fontos dolgokra. Érdemes a prioritási listán előre venni a hiteles tájékozódást.

A tapasztalati információszerzés is jó lehet, DE: vegyük figyelembe, hogy ami nekem jó (pl kurkuma), az egy vesebeteg várandós nőnek méreg lehet.

Az adatok begyűjtése után nem ússzuk meg azok elemzését sem. Biztos jó az az információ? Szabadosan kezelt szubjektív véleményről van szó? Tegyük fel ezeket a kérdéseket, leljünk bizonyítékokra, és váljék ez fontosabbá, mint egy-egy információ népszerűsége. 

Nehéz, de megéri 

Így válhat például a gyógynövényhasználatod átgondolttá és eredményesebbé, és kisebb az esélye annak, hogy lemérgezed magad vagy a környezeted.

Nehéz, nem mondom, és még ezerötszáz tényező befolyásolja a hitelességet. 

Arról meg még nem is beszéltünk, amikor egy önismereti folyamatból, az aromaterápiából vagy a gyógynövényes terápiákból önigazoló, a személyes kultuszt növelő bizniszt csinálnak. 

Légy résen, légy jól! 

 

Random illusztrációk: Pexels

Ha hasznosnak találtad az olvasottakat, oszd meg Te is!