Fogápolás II. rész: Bio-tévhitek

Ne dőlj be a fenntarthatónak hirdetett, de szar fogkrémeknek!

Fogászati asszisztens vendégíróm után most pár gondolatot én is megosztanék veletek a fogápolásról, illetve arról, milyen környezetbarát megoldások vannak minderre. Meg fogtok őrülni, de egy sor olyan “egészséges” meg “nem káros” módszer és anyag van, amelyik szart se ér – és olyan is, ami kifejezetten árt.

Hogy ne csak negatív szuggesztió jelenjen meg a szövegemben again, azért azt fontosnak tartom leszögezni, hogy szerintem a fenntarthatóságra törekvés alapvető, építő és szeretetteljes útirány. Mindazonáltal sajnos bele tudunk csúszni hibákba, ezeket érdemes elkerülni.

Számos lehetőség kínálkozik az alternatív fogápolásra, kezdve az eszközöktől. A műanyag nyelű fogkefe ugyanis nem hasznosítható újra, hovatovább a veszélyes hulladékgyűjtőbe kell dobni az elhasználást követően. Macerás, és nagyjából háromhavonta cserélni kell.

Ez alól a bambusz, re-plasztik és egyéb anyagokból készült fogkefék sem kivételek. Divat lett ecettel fertőtleníteni, ami tök jó takarítás során, én is ezt használom bizonyos felületeken. A fogkefe viszont nem attól használódik el, hogy erősen nyomod a fogadra, és a sörtéi elállnak majd, hanem a megtelepedett baktériumok, a beleszáradt kosz, ételmaradék miatt is, valamint a sörték kopnak olyan módon is, amit te szabad szemmel észre sem veszel.

Egyáltalán nem elég fertőtleníteni (sem ecettel, sem mással) egy fogkefét, majd évekig használni, nagyjából három hónap után ugyanis tényleg nem segít a fognak és a fogínynek, áztathatod akármibe, ne ezen spórolj.

Hogy mi történik a fogaiddal, és mekkora környezetszennyezéssel jár egy szar ápolási technika utáni fogászati beavatkozás, arról Dia már korábban írt. Légy körültekintő, és inkább váltogasd gyakrabban a fogkeféd, mert a fenntarthatóság és környezetvédelem nem kell egyenlő legyen a trehánysággal és tudatlansággal. A háromhavinta cserélt, de lebomló nyelű (és minőségi) fogkefe, az időnként használt, házilag készített fogápoló szerek már így is rengeteg terhelést levesznek a természet válláról.

Eszközök a fogkefén túl… 

Nekem illene fogselymet használnom a szűk fogréseim miatt, bevallom, nem teszem, mert macerás, és a lebomló nem is annyira jó, műanyagot meg eszemben sincs használni. Dia át is csapott jósnőbe, és alám vágott a borotvaéles nyelvpengéjével, hogy bizony ne lepődjek majd meg a fogközi szuvasodáson. Nos, nekem is vannak hibáim és reménykedem, hogy nem lesz igaza. Ha ti használnátok, van már ebből is lebomló, válasszátok inkább azt a műanyag helyett, és ha lehet, kidobás előtt vágd kisebb darabokra. Sehogy nem jó a műanyag szennyezés, a kicsi máshogy árt, de így legalább  nem az öt kilométer hosszúak fejezik le a madarakat meg a halakat.

A miswak. Agyam elszáll az eszköztől, ami eredendően nem az ördögtől való, hiszen ez gyakorlatilag egy bot, amiből adott technikával természetes fogtisztító, aka. fogkefe alakítható ki. Tisztít, mint állat, és Diával meg is beszéltük, mennyire király cucc lehetett ez prehisztorikus vagy bennszülött törzsek esetében, de napjaink savas táplálkozása (vegánok is – gyümölcs, zöldség, avokado meg mi a f@#om) mellett sajnos messze nem elég a használata. Egész egyszerűen nem alapos, na.

A szánk öntisztító folyamatai

A kedvenc témám. Máig döbbenetes számomra, hogy nem lettem alkoholista a tudás megszerzése után, miszerint 2021-ben vannak, akik önként nem mosnak fogat egyáltalán, MERTHOGY a szád öntisztító folyamatai éppúgy beindulnak, mint haj-nem-mosás során a fejbőrön.

Nem. 😀 Semmilyen tudományos bizonyíték nem áll rendelkezésre azt illetően, hogy ne kéne naponta legalább kétszer fogat mosnunk. Ha most ezt egy iskolai előadáson adnám elő a hatéves korosztálynak, még érezném a létjogosultságát, de dude, felnőttek vagyunk! Mosd a fogadat, bazmeg! Ha változatosan és egészségesen akarsz táplálkozni napjaink kihívásainak megfelelve, egész egyszerűen nem vagy képes  úgy táplálkozni, hogy pusztán az evés-ivás tisztán tartsa a szád.

A szánkban valóban van egyfajta öntisztulás, de ez napi háromszori étkezés, nyers gyümölcs-zöldség fogyasztása, a levegő szennyezettsége és egész egyszerűen a XXI. században nem elégséges erre támaszkodni, ha fogápolásról van szó. Engem úgy en bloc nem érdekel, ha valaki nem él egészségesen, mindenki saját maga dönt az élete mozzanatairól, de ez nettó környezetromboló, önző fasz magatartás.

Emberenként eltérő, milyen gyorsan, de az egészségügyi ellátórendszerben találod magad a kirohadt arcoddal (vagy a szív felé megindult szuvasodásoddal), amit leterhelsz a léhaságod miatt, más emiatt meg szív majd. Emellett elképesztő mennyiségű szemét termelődik egy-egy beavatkozás során, de erről már volt szó.

A fogápolás kémiája

A fogkrémeket sok esetben nem etikus módon tesztelik állatokon, mindenféle rákkeltő, legalábbis irritációt okozó anyagot tartalmazhatnak, műanyag, nehezen hasznosítható tubusba töltik, ami borzasztóan káros az ökoszisztémát nézve.  Ezért jó, ha van alternatívánk. De persze nem mindegy, milyen, és hogyan alkalmazzuk.

Jómagam is keverek fogkrémet, a szódabika gondoskodik a fogtisztítás alapjairól, a fehér agyag az ásványi anyagok pótlásáról, az illóolajok az antiszeptikus, gyulladáscsökkentő, frissítő hatásuk miatt, egy csipet parajdi só és vagy kókuszolaj-szezámolaj alap, amennyiben olaj alappal keverek, vagy egy xantános gél keveredik, ha olyanom van. Ezt újrahasznált tégelybe töltöm, majd a fogkefére applikálva mosom vele a kis fogaim reggel és este.

Pontosan tudom, hogy ez nem elégséges a fogaknak. A fluorid ellen ágállok, mert szervetlen formában nem hiszek a hatékonyságában, de használhatok hetvenöt kiló fehér agyagot is a fogkrémembe, fluorid nélkül nem épülnek be az ásványi anyagok a fogba. Ez kémia.

Időnként váltogatom tubusos fluoridos  fogkrémmel az enyém. Ezzel csökkentem a környezeti terhet, amelyet a puszta létezésem ró a harmóniára. Arra nagyon figyelek, hogy minél természetesebbet válasszak, és hogy szerepeljen a tubuson az állatkísérletmentes logó. Ennél többet az arany középút oltárán nem tudok adózni.

Az egyéb fogkrémpótlók, mint a fogtabletta, a fogporok és más, gyakorlatilag ugyanazon receptúra alapján dolgozó házikencések portékái nem szarok, de önmagukban sajnos nem elégségesek.

Az olajak fontosságát említettem már, sajnálatos módon nem divat a velük történő öblögetés. Pedig a szájhigiéné szempontjából nagyon fontosak, jót tesznek az ínynek, a száj pH-ját segítenek fenntartani, gyulladást csökkenthetnek és méregteleníthetnek. Utóbbi két eset miatt használok extraszűz kókuszolajat (erről leszokóban vagyok, szintén a környezeti terhelése miatt), méregtelenítő hatása miatt pedig a szezám olaját. Fantasztikusak.

Szájvizet nem szükséges állandóan használni. Ha anélkül büdös a szád, keress fel egy fogorvost, mert baj van. Szájvizet alkalomszerűen érdemes használni – én rozmaringvizet, zsályavizet és borsmentavizet keverek össze, rakok bele pár csepp szegfűszeg olajat és fodormentát, esetenként római kamillát és balzsamos szuhart. Kizárólag terápiás, gyógyszerkönyvi minőségről beszélek.

Prevenciónak fontos. Kisebb eséllyel alakulnak ki mindenféle betegségek, gyulladások, ellenállóbb lesz a fogazat, az íny, a nyelv tisztább lesz, és illatozni fogok, mint egy gyógynövénykert. Használok még fém nyelvkaparót is, amely az ajurvéda egyik kedvelt eszköze – a lepedéket távolítja el a nyelvről, így a baktériumok elszaporodását gátolhatja meg.

Vannak tehát környezetbarát lehetőségek, de nagyon figyeljünk oda, hogy ez a váltás ne menjen a minőség rovására. A fogápolási rutin kiegészítésére kiválóak, de például ahogy egy szívműtét helyett sem szürcsöljük a kiváló galagonya virágos ágvég teáját, úgy rendesen mossuk a fogunkat, még akkor is, ha épp nincs hozzá kedvünk.

Oszd meg, ha tetszett!

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

16 + hét =

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial