A csalán, népies nevén csóvány nem véletlenül az egyik legpopulárisabb gyógyfüvünk. Azt, hogy vízhajtó, sokan tudják, de tanulmányok tömkelege született antikarcinogén, gyulladáscsökkentő, endokrin rendszerre kiegyensúlyozó hatást kifejtő erejéről. Nem mindegy, mikor melyik részét szüreteljük és fogyasztjuk, illetve mivel készítjük kivonatát.
Mindenkinek van csípős sztorija a csalánról, mi a nővéremmel nyakkal előre zuhantunk bele a csóványosba gyermeteg verekedésünk közepette. Marhára nem volt kedvünk elmondani ezt a ciki sztorit, de legalábbis lerítt az arcunkról a növény csípése, szóval nagymamánk kérdés nélkül, felhúzott szemöldökkel nyúlt az ecet után.
Miért csíp a csalán?
A csóvány, vagyis az Urtica dioica két dolog miatt okoz kellemetlen bőrérzetet égés, viszketés, csípés formájában. Levelén és szárán ilyen kis kampós csalánszőrök találhatók. Ha ezekhez hozzáérünk, a fullánk beletörik a bőre, ami szúr.
Emellett szerencsére kontaktmérges növényünk, ha hozzáérsz, ezeken a fullánkokon keresztül a bőrbe ereszti hangyasavas mérgét, amelyben többek közt hisztamin is van. Ez csíp.
Gyűjtése
Azért a kellemetlen hatásai mellett a csalán minden része hasznos az emberi szervezet számára, nem is akárhogy. A tavasz második felében tudjuk begyűjteni hatóanyagokkal teli, szúrós levelét (ITT írtam is már róla). Nyáron, felmagzáskor jöhet a magszüret, ősszel pedig, amikor a hatóanyagainak nagy része a gyökérbe húzódik vissza, elővehetjük a gyalogsági ásót.
A begyűjtött részt jó alapos megmosás után szárítsuk meg, aztán mehet a levele forrázatnak, a gyökere főzetnek, a magja pedig tinktúrának vagy olajnak.
A csalánmag gyógyhatásai
Nagyvonalakban: a csalánmag csökkenti a vércukorszintet, vízhajtó, vitaminizáló, antioxidáns, igen erőteljes gyulladáscsökkentő. Tisztítja a májat, a vesét, a tüdőt akár még a dohányzásról való leszokás során is (NEM cigipapírba csavarva, az égéstermékének nincs ilyen hatása, sőt!). Jótékony hatással van az endokrin rendszerre, a hasnyálmirigyre, antimutagén, és összefüggésbe hozták a prosztata-gyulladás gyógyításával is.
S akkor kicsit részletesebben:
Először is a gyulladáscsökkentő hatását emeljük ki, mert ezt számos kutatásban bizonyították, és nem gyengén az. Valóban, hatásosan és gyorsabban csökkenti a gyulladásos folyamatokat. A vitaminizáló hatása a benne lévő A-vitaminnak, K-vitaminnak, B-vitaminoknak, valamint a szinte egyedülálló U-vitamin tartalmának köszönhető. Az U-vitamin nem egy populáris vitamin, pedig döbbenetesen hatékony, ha szövetregenerálásról van szó.
Például a folyamatosan stimulált emésztőrendszerben található nyálkahártyát is helyrehozza vastagbélgyulladás esetén viszonylag rövidebb idő alatt, a csalán tehát orvosi felügyelet mellett kiváló kiegészítő kezelője az emésztőszervi gyulladásoknak.
Minek az orvos?
Mert erős vízhajtó, és mert a csalánszőrök a gyomor hajszálereit eltömeszelhetik, ezért megvan, mennyit, milyen gyakran és mennyi ideig lehet fogyasztani. Ezt felügyelje orvos, aki ismeri a testünk adottságait. Általánosan elmondható, hogy csalán (levél, mag és gyökér is) 6 éves kor felett, várandósság és szoptatás kizárhatósága mellett fogyasztható 3-4 hétig, aztán 2 hét terápiás ablakot hagyjunk.
Vérnyomáscsökkentő, így én alacsony vérnyomás mellett nem favorizálnám rendszeresen. Nekem egy reggeli csésze levéltea fokhagymás pirítóssal már leviszi annyira, hogy beszédüljek.
Tele van sztrearinsavval, linolsavval, linolénsavval, amelyet a szervezet csak kívülről tud pótolni a táplálkozás során. Hipoglikémiás és hipokoleszterinémiás tulajdonságai vannak, az LDL koleszterinszint hatékonyan csökkenthető a csalánmag fogyasztásával, glikokinin tartalma pedig a vércukorszintet csökkenti. Jóindulatú prosztata-megnagyobbodás esetén látványos eredményeket érnek el a kutatások során.
Antioxidánsként tartják számon, vagyis szabadgyök-megkötő, vagyis bőségesen sejtvédő, ráadásul gasztronómiai felhasználása is igen sokrétű, nem muszáj csak kivonatként fogyasztani.
Ha ez nem lenne elég, placebo-kontrollcsoportos vizsgálat során szép eredmények születtek a csalán (és a ligetszépe olaj) rheumatoid arthritis, köszvény, reumaellenes hatásairól. Kiegészítő terápiákban már most ajánlják, de még további kutatások folynak a pontos felhasználásról.
Húgysavhajtó és gyulladáscsökkentő hatása azonban valóban jó hatással lehet ezekre a panaszokra, már csak a népi megfigyeléseket alapul véve is.
Örökölt vérlemezke-diszfunkciók kikalapálásának lehetőségét sem zárják ki a kutatók, urológiai betegségek esetén és kemoprevencióban is használják már, vércukorszint- és vérnyomás-csökkentésben pedig már évek óta bevált teája, bár inkább a levelét használják erre, mintsem a magját.
A COVIDRA IS BIZTOS JÓ – nem
Jaj, az ilyen és ehhez hasonló mondatoktól a falnak megyek, főleg, amikor látom az öregasszonyokat fenyőrügyszörpöt venni azzal a kommentárral, hogy “A BENNE LÉVŐ C-VITAMIN MIATT EZ GYÓGYÍTJA A COVIDOT.” A. Nagy. Szart. Kéremszépen.
A C-vitamin eleve hőérzékeny, de ha még valamilyen hideg eljárással készíteném is a szörpöt, vizes oldatban az aszkorbinsav instabillá válik, és napok, egyszersmind két hét alatt lebomlik. Emellett a C-vitaminnak nincs expilcit vírusölő hatása, ha covid-19, ha nem.
Ellenben folynak az ígéretes kutatások a csalán magját illetően, a Sars+covid ellen vizsgálni kezdték a vírusölő növényeket. Különösen érdekes lehet az oregano-ban található carvacrol eredménye, a korianderé, a rozmaringé és a kakukkfűé, de a csóvány is szerepel az in silico vizsgálatokban. Messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni, ellenben a kutatási eredményeket figyelhetjük, hogy naprakészen tartsuk információinkat a témában.
+ 1 izgalmas megfigyelés
A cukorbetegség okozta szorongás és depresszió kezelésében ugyan nem a csalánmagot vizsgálták, hanem a levelének kivonatát, érdekes eredmény, hogy a kísérleti patkányoknál mérhetően csökkentette a tüneteket. Ahogy a vizsgálati tanulmányban fogalmaznak: “a cukorbetegség által közvetített neuronális károsodás és a hippocampus DNS-fragmentációja lényegesen gyengült az Urtica dioica-kezelést követően.” Ám erről persze további kutatások szükségesek.
