Szertűz

Buddhista eszközök – 5. rész

Egy kis pogánykodást hoztam mára, hiszen alapvető rituáléim e körhöz tartoznak. Emlékeim szerint huszonévesen volt szerencsém az első parázsjárásomhoz, addigra már a szertűz fogalma élénken élt bennem. A szertűz sokmindenhez köthető pogány szertartás, de ismereteim szerint sok vallásban van szerepe, többek közt a buddhisták is gyújtanak elengedő tüzeket. A lepleik is azért pirosak, narancssárgák és sárgák a legtöbb esetben, mert ezek a tűz színei – a tűz pedig a megtisztulás, az újjászületés, a tisztaság és ragyogás szimbóluma.

Szertüzet én füstölni való száraz növényekkel csinálok, különböző méretekben, ez leginkább a terület adottságaitól és az emberek mennyiségétől függ. Többnyire tömjén, orvosi zsálya, orvosi levendula füstölő, szantálfa kerülnek a tűzbe, de sárkányvért is szórtunk már rá, és mirha is füstölt már a zsarátnokon. Ezen növények segítenek a szertartásos tisztulásban, valamint adózhatunk vele mindenféle lényeknek is, kinek mit enged a vallása.

Ha elengedő rituálét tartunk, ennek során szépen ráhányjuk a tűzre a megszokásainkat, a béklyóinkat, vagy múltunk hamis kapcsolódásait, akár cetlire felírva is elengedhetjük ezeket, hangosan kimondva meg pláne megvan a szertartás ereje.

Ezen felül tisztító, áldást és bőséget bevonzó, tiszteletadó szertartások is köthetők a tűz-szerhez, nem mellesleg a parázsjárás szokásainak is élünk egy-egy alkalommal. A Banya Tanyás elvonulások alkalmával is számíthattok ilyen eseményre, akinek kedve van, részt vehet ilyenen is. ?