Termessz otthon magadnak friss, lédús, ínycsiklandó és vitamindús mikrozöldeket vagy csírákat. A legelutasítóbb ember uzsonnájába is észrevétlenül becsempészhetők, javítva így az általános fizikai, mentális és szellemi állapotán. Mert ezt mind tudják ezek a kis zöldikék. De mindenki fogyaszthatja őket?
A mikrozöld a gazdagok és szegények eledele is
Az Egyesült Arab Emírségek a napokban 45 új mikrozöldet mutatott be, amelyeket vertikális gazdálkodásban termesztenek. Az egészségmegőrző vonaton nincsen fék, de nem csak a vagyonosok kedvencei lehetnek a mikrozöldek vagy épp a csírák, mert olcsón lehet tápanyagbombákat nevelni nagyjából egy befőttesüvegben.
Ez azért is kiemelten fontos, mert a rossz népegészségügyi adatok összefüggést mutatnak a szegénységgel. Minél nagyobb a szegregáció és a pénztelenség, annál nagyobb az emberek tápanyaghiánya. Aki csóró, vagy volt már az, tudja, hogy a túlélés során, amikor egy hétig zsírleves a menü, sem az önmegvalósítás, sem az egészséges életmód nem értelmezhető.
Az tehát dicséretes, hogy fenszi környezetben egyre népszerűbbek a mikrozöldek és csírák, emellett ezen isteni táplálékoknak a legnagyobb előnyük, hogy olcsón megtermelhetőek értelmezhetetlenül apró konyhákban is.
A különbség csírák és mikrozöldek közt
Hajlamosak vagyunk a két táplálékforrást összekeverni, mert hát avatatlan szemnek tök egyformák, illetve mindkettő funkcionális élelmiszer. Télen is termeszthetők, és mivel bővelkednek tápanyagban, kiegészíthető velük a szezonális zöldség-gyümölcs repertoár.
A csíra igazából a maximum 2-3 centi hosszan kicsírázott magot jelenti. A teljes csíra elfogyasztható úgy, ahogy van.
Fő előnye, hogy olcsóbb, és gyorsabban érhető el vele eredmény: a magok egy random befőttesüvegben napok alatt kicsíráznak, és már fogyasztható is a vitaminizáló élelmiszer.
A mikrozöldekre tekinthetünk úgy, mint a felső tagozatos csírákra. Ezeket bizonyos zöldségfélékből, gabonákból és fűszerekből nevelik 1-3 hét alatt akkorára, hogy szikleveleik és részben megnőtt leveleik legyenek. Ezután a zöldeket levágják, a gyökér nem fogyasztható. A mikrozöldekhez kell ültetőközeg, a csírákkal ellentétben nem elég a víz.
A csírákban a mikrozöldekhez képest több aminosav, pektin és cukor van, és nagyon jó antioxidánsok. A mikrozöldeknek viszont a klorofilltartalma kiugró, tele vannak karotinoidokkal, és antidiabetikus tápanyagként jobban teljesítettek vizsgálatok során, mint a csírák.
Mire jó a csíra?
A magban tárolt, számunkra hozzáférhetetlen tápanyagok a csírázás során kibomlanak és emészthetővé válnak.
Tele vannak a növény fejlődéséhez szükséges anyagokkal, az egészségünk szempontjából is előnyös fitonutriensekkel, magas a vitamin- és rosttartalmuk.
Az, hogy milyen jótékony hatásuk van, függ attól, milyen típusú csíráról van szó, ugyanez érvényes mikrozöldekre is. Általánosságban elmondható, hogy feltöltik az energia és tápanyag raktárakat, karbantartják a beleket a rosttartalmuknál fogva.
Egyre inkább pedzegetik a csíráztatott maglisztek használatának fontosságát mondván, hoyg rosttartalmuk kiemelkedő. Az ilyen csírák és a bél egészségének kapcsolatát azonban még nem mérték fel, így még nem állítható, hogy ez a dolog tuti.
Mire jó a mikrozöld?
Bioaktív vegyületekben és mikrotápanyagokban a mikrozöldek sem szenvednek hiányt. Magas a C-vitamin tartalmuk, az E-, K- és B-vitaminok, tartalmazhatnak folátot, ami nem csak a terheseknek jó. Folátra szükség van a jó memóriához, és a boldogsághormonok termelésébe is beleszól, így ebben az apatikus világban botrányosan fontos az Emírségek húzása: legyen mindenkinél alap a mikrozöld!
Egy vizsgálat kimutatta, hogy az alultápláltság megelőzhető és kezelhető velük, valamint hihetetlenül jó gyulladáscsökkentők, hiszen antocianinok is találhatók bennük. Ezáltal a krónikus betegségek kialakulásának esélye is csökkenhet.
Térjünk kicsit vissza a már említett klorofill tartalomra is. A klorofill a növényekben található zöld festékanyag. A növénynek védelmet nyújt a káros napsugarakkal szemben antioxidáns lévén.
Ezt a szabadgyökfogó képességet nekünk is átadja, ezáltal az oxidatív sejtkárosodást késlelteti, vitalizál, összességében kicsattanóbban fogjuk érezni magunkat, ha rendszeresen fogyasztjuk.
A klorofill az oxigénellátást is javítja, ezáltal a perifériás keringés (hideg kéz-láb) javul, ráadásul a vérképzésben is szerepet játszik, vérszegények, hello!
A csírák és a mikrozöldek összességében azért a lieblingjeim, mert borzasztó rossz élelmezési viszonyok közt is (zsírleves, kenyérszeletek közt tengődés, lisztalapú táplálkozás) képesek visszatáplálni valamennyire a szervezetet.
Hihetetlen fontos ez, úgyhogy ha legközelebb valamelyik szeretetszolgálatnak összeállítotok ennivaló csomagot, tegyetek bele csírákat vagy mikrozöldnek valót – szigorúan részletes útmutatóval.
Most csak néhány specifikációt emelnék ki, mert szervrendszerenként kb egy könyvet lehetne írni arról, mi mindenre jók a taglalt élelmek. Javaslom, bogarássz ezekről információkat hiteles forrásokból (tehát NE forgalmazók, gyártók és bioboltok oldalain).
Csírák és férfiegészség
Végre írok a férfiegészségről is, méltatlanul alulreprezentált téma. A pasiknak két, egyébként számomra nagyon kedves csírát ajánlanék rendszeres fogyasztásra (kis szünetekkel, nem állandóan, de kúraszerűen). Az egyik a brokkoli, a másik a csicseriborsó csíra.
Azt leszögezném, hogy nem kell megvárni a prosztataproblémák kialakulását, meg is lehet ezt előzni. A prosztatabántalmak pszichoszomatikus háttere közt szerepel Ruediger Dahlke szerint a férfi saját nőiességével való egészségtelen kapcsolata. Tipikusan ide sodorja az embert a gyerekkortól hallott “ne sírj, mi vagy te, lány?” és hasonló mondatok. A macsósító baromságok, ami miatt nem mernek sírni, táncolni vagy épp gondoskodni a pasik. Borzalom, szóval ezekkel mind-mind érdemes kezdeni valamit.
Emellett különböző férfierőt és prosztatabántalmakat támogató gyógynövény van csalánmagtól a kisvirágú füzikéig. Aki nem teás, az pedig isteni szendvicseket, salátákat és a steak mellé kínált köreteket készíthet csírákból, mikrozöldekből.
A brokkoli csírája például mennyei, roppanós, kicsit káposztás-zöldfűszeres ízű, és van egy minimálisan pikáns utóíze. Pasiknak érdemes szelénnel dúsított brokkolicsírát szerezniük, mert a brokkoliban lévő szulforafán mellett a szelén is használható prosztatagyulladás és -megnagyobbodás kiegészítő kezeléseként.
Egy kutatás szerint ugyan önmagában a brokkoli csíra is jó,de
a szelénnel dúsított verzió a prosztatarák megelőzésében és kezelésében még jobb.
Egyébként a keresztesvirágúak fogyasztását javasolják ilyen megbetegedések esetén, ide tartozik a retek is – amelynek csírája szintén mennyei, ami már csípősebb ízű
Forduljunk rá a csicseriborsó csírájára is, ami fontos szerepet játszhat a prosztatabántalmak kemoprevenciójában. Még kutatott terület, de érdemes figyelmet szentelni rá az étkezésben. Egyébként egy sor olyan állapotra jó a fogyasztása, amelyre a férfiak nagy ívben tesznek. Aranyeres panaszok – mert ugye nem tanulunk meg rendesen üríteni, meg nem eszünk elég rostot (és egyéb más tényezők). A magas rosttartalma miatt kiválóan rendezi a székletet, ami legalább egy kipipálható faktor az aranyér esetében.
De jó még a szív- érrendszeri problémákra, az ilyen bezárkózott, maguknak való, érzelmeikről véletlenül sem nyilatkozó férfiaknak ez egy különösen védendő terület.
Csíráztatás és női egészség
Kérdeztétek tőlem, hogy a csírák fogyaszthatóak-e endometriózis idején.
Jelenleg nincs egyértelmű összefüggés az egyes élelmiszerek és a minden tizedik nőt érintő endometriózis kialakulása közt. Sokan úgy vélik, hogy a vörös húsok, a tejtermékek és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása összefüggésben van a betegséggel, valamint a transzzsírban tocsogó kaják és mozgásszegény életmód is közre játszik a kialakulásban. De erről nincs tudományos konszenzus.
Ahogy nincs egyértelműen bizonyított hatású endo-diéta sem. Próbálkozások vannak, amelyek egyik-másik embernél beváltak, és ha endósként érzed, hogy neked valami jó, és a dokid is bólint rá, akkor biztatlak, csináld!
A vörös heréről tartják, hogy a normál ösztrogénszint fenntartásával kiválóan segít menopauza és PMS tüneteinek csökkentésében. De mivel az ösztrogéndominancia nem szerencsés endometriózis alatt, én nem nagyon rágcsálnám a vörösherét ilyenkor. Hacsak nem a progeszteron termelődik alul, de ilyen esetben a legelső: konzultálj a szakorvosoddal.
Gyerekbarát csírák és mikrozöldek
A csíráztatás és a mikrozöld nevelés folyamata eleve mentális kiegyensúlyozó tevékenység egy gyereknek. Nevelheti, tanulhat a folyamatról, jegyzetelheti a történéseket egy hűtőre mágnesezett táblázatban, közben foglalkoznak vele a felnőttek. Kánaán. Imádni fogja, ha a szülőt is érdekli.
Nagyon pici gyereknek nem érdemes sokkolni a szervezetét és bélrendszerét ezekkel, és allergiás reakciót is kiválthatnak náluk, meg hát könnyen meg is fulladhatnak egy-egy pici csíraszemtől.
Olyan 5 éves kortól már meg lehet próbálni a szendvicsükre vagy a turmixukba csempészni. Azt tartsuk szem előtt, hogy ha a szülő válogatós és zárkózott, akkor a gyerek ezt tőle fogja eltanulni, és nem akar majd nyitni az új felé.
Szerencsére a csírák a retket leszámítva enyhe ízűek, és könnyen belerejthetők a fenti élelmekbe. Abban pedig biztos vagyok, hogy a gyakorló szülőknek bőven van ezen kívül is praktikájuk, hogyan etessék a legjobban a gyereküket.
A környezetemben leginkább a borsó mikrozöldje a kelendő a gyerekek körében. Amúgy tényleg veszettül finom, édeskés, borsóízű, és hamar pépesíti a szájüreg arzenálja. A friss és édes borsóhajtás A-, C- és K-vitaminban gazdag, és jó fehérje- és rostforrás. Támogatják a csontok egészségét és segítik az emésztést.
Törekedj a mikrozöld minőségre, nem minden arany, ami mag
Sok olyan márka weboldalával találkoztam, ahol explicit kiírták, hogy SEMMILYEN KÁROS HATÁSA NINCS például a búzafűnek, ami nettó hazugság. Minden az egyén egészségügyi állapotán múlik, és vannak olyan kórállapotok, életkor satöbbi, amikor dolgok nem fogyaszthatók. Nem beszélve arról, hogy a víz is lehet halálos méreg – ha egyszerre megiszol belőle 10 litert, belehalsz.
Szóval ilyen hirdetőket döbbenetes ívben kerülni kell a tudatosság útján, szakmaiatlan, megtévesztő és ostoba állításoknak nincs helye a gyógynövények világában.
Kontraindikációk: tehát az állapota és csírája/ mikrozöldje válogatja, mikor nem jó őket adni.
Mondjuk az anyatej minden létező hatóanyagot koncentrál,
és egy nálunk sokkal kisebb, gyengébb és apróbb szervekkel rendelkező egyénbe juttat. Lehet, hogy nekünk A) és B) hatóanyag nem árt, de neki lehet, hogy igen.
A beszerzett mag, vagy a megvásárolt kész termék származzon lekövethető, bio gazdálkodásból. Quebec állam nemrég kiadott egy tájékoztatást, hogy vizsgálatok szerint a csírázási szakaszban, ha a termelő nem figyel, bélfertőzést vagy szalmonellózist okozó baktériumok is megtelepedhetnek az étkünkön. Ezek a baktériumok a csírából is származhatnak, de betakarítás, tárolás vagy szállítás során is rákerülhet. Bármi történjék, a csírát és a mikrozöldet jó alaposan mossuk meg fogyasztás előtt, ha a csíra pedig dohos vagy fura, eszünkbe se jusson megenni. S az Isten szerelmére, ne műanyagban növesszük magunknak!
Egyébként arra érdemes figyelni az otthon termesztésnél, hogy csak csíráztatásra szánt magokkal dolgozzunk, így kisebb az esélye, hogy növényvédő szerekre futunk.
Egyetek jól!
Fotók: Pexels