Medvehagyma szezonban nincs az a mennyiségű pesto, amit ne tudnék megenni, még ha csökkenti is a vérnyomásom. Tyúkhúrral keverve sokkal lágyabb, lehet belőle tejtermékmentes, isteni verziót készíteni, ami biztos: fenyőmag után biztosan nem nyúlok.
Az eredeti, hamisítatlan pesto egyik alappillére a fenyőmag, mert nagyon jó textúrát és különleges ízt ad a fűszerezésre és szendvicskrémnek is használható mennyei mannának – készüljön bármilyen zöldből, a pesto ugyanis nem csak bazsalikom alapú.
Olyannyira nem, hogy csalánból és tyúkhúrból, és megannyi más vadnövényből is készíthető, vagy lehet paprikás-paradicsomos, a lényeg: legyen benne valami friss és ropogós, legyen benne sok olaj és valamilyen mag. Alapból a parmezánt is a kötelező elemek közé sorolnám, számomra sokáig elképzelhetetlen volt enélkül bármilyen pesto.
Ugyanakkor bizonyos sajtmentes diétákban vagy vegán életmód esetén kikerül a pixisből – a pestónak viszont attól még nem kell tiltólistásnak lennie! Szinte a megtévesztésig hasonlít az eredeti pestóra, ha sörélesztő pehellyel pótoljuk a parmezánt. Erről nem is írok többet, ez olyan, mint az élet: kipróbálni kell, nem beszélni róla.
A medvehagymás banya-pesto recept
Csak úgy nagymamásan: egy marék dió, kicsivel több olaj, mint amit alapvetően gondolnék (ha van, akkor őrségi tökmagolaj, ha nincs, akkor olívaolaj vagy magyar napraforgóolaj), két csokor medvehagyma, egy marék tyúkhúr, ízlés szerint parmezán és/vagy sörélesztőpehely, só, bazsalikom. Ezeket ebben a soredben egyesével megsimogatom az aprítóm késeivel, a végén pedig finom, pépes kencét kapok, de előfordulhat, hogy a növényi rostok látszódnak. Földöntúli élmény bárhogy.
Medvehagyma hatásai
A medvehagyma nagyon finom nassolnivaló, az erdő ajándéka, amely vérnyomás- és koleszterincsökkentő, vértisztító, méregtelenítő, fertőtlenítő – gyakorlatilag ugyanazt tudja kicsiben, mint a fokhagyma, csak nem lesz tőle 3 napig bőrétől is büdös az ember. Emésztésjavító, lazíthatja a székletet is, javítja az állóképességet, roboráló.
Önmagában is készíthető belőle pesto bármilyen hozzáadott zöld növény nélkül, de ha valaki kevésbé tömény verziót szeretne, lazíthatja spenóttal, vagy akár tyúkhúrral is. Friss, zöld, zsenge íze lesz a pestónak, és be tudjuk vinni a tyúkhúrt a szervezetbe anélkül, hogy feltűnne. Miért jó ez?
Tyúkhúr hatásai
A tyúkhúr szintén emésztésjavító, vitaminizáló, élénkítő, epehajtó, görcsoldó és gyulladáscsökkentő, méregtelenítő, koleszterinszint csökkentő, vértisztító vese- és húgyúttisztító (kb tavaszi gyógynövények allstars), lázcsillapító, és ha semmi nincs otthon, ami effektívebb, köhögéscsillapításra is alkalmazható. Enyhén káposztás-szénás íze van, nem jelentőségteljes, de segít a friss, zöld, üde ízvilágot elmélyíteni.
Fenyőmag élettani hatásai
Visszatérve a fenyőmaghoz, a szervezetünk számára kedvező mennyiségben tartalmaz esszenciális zsírsavakat, amelyeket a szervezetünk nem állít elő, ugyanakkor az agy optimális működése számára nélkülözhetetlenek. Innen máris elmondható, hogy a fenyőmagban vannak gyulladáscsökkentő, immunerősítő és antioxidáns hatóanyagok, tehát a szív- érrendszer működését javíthatjuk fogyasztásával elsősorban. Gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban, energizál, egyszerűen kikezdhetetlen a PR-ja.
Mellékhatása nem ismert, egyedül dysgeusia, vagyis torz ízérzékelés jelentkezhet fogyasztása után (ez nem törvényszerű), fémes ízt érez az ember, majd ez nemsoká el is múlik, károsodást ésszerű mennyiségben, rendeltetésszerű fogyasztásnál nem okoz az egészséges felnőtt szervezetben.
Környezeti hatása ugyanakkor nagyobb, mint gondolnánk. Csak a mandulának nagyobb a karbonlábnyoma az összes dióféle közül – bár tény, hogy a második helyen nagy a tumultus, ugyanakkora értéket számoltak a fenyőmagnak, a brazil diónak, a makadámdiónak, a diónak, a gesztenyének és a törökmogyorónak). A vízlábnyoma a negyedik legnagyobb (azért itt is van némi holtveseny), ami még nem is vészes, és mivel más diófélékkel ellentétben például nem károsítja a talajt, a nagy könyv szerinti természetkiszipolyozó skálán nem az élbolyban van. Ezen mérce szerint legalábbis.
Amiért nem veszek fenyőmagot…
Mert minek (köszönjük az interjút).
Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy a családban több oldalról is van például dióbeszállító kapcsolatom, így a hazai, kerti, méreganyagmentes, etikus forrásból származó, csomagolásmentes dió egészen addig adott, amíg jól tárolom, és ki nem szúrja az élelmiszermoly. Szerencsére 15-20 évente találkozunk, így nem aggódom, bár amikor megjelennek, a hatás pusztító.
A fenyőmag, bár adhatja az erdő is, lényegesen csökkentve például a csomagolás és feldolgozás ártalmait, teljesen felesleges élelmünk, egy csomó olyan, természetes forrásból be tudjuk vinni a szervezetbe a benne lévő hatóanyagokat, amelyek elérhetőbbek és még olcsóbbak is. A medvehagyma pesto íze számomra például sokkal finomabb is dió-tökmag kombinációban. Néha meg napraforgómagot használok. Ha meg semmi erőforrásom nem lenne erre, akár makkot is használhatnék, de azt sem.
Papíron fenntartható, de attól még…
Kizabálhatunk mindent az erdőből mondván, hogy az természetes és az nekünk milyen jó, de az erdőt járva látom, hogy ha valaminek, az erdő csodálatos, komplex organizmusának nem jó, ha nagy ütemben kitermeljük. Nem marad elég élelem az egyre kisebb természetes erdőinkben passzírozódó mókusnak, a madaraknak meg a vaddisznóknak.
A fenyőmag nem úgy terem, mint a tyúkhúr, meg mintha nem lenne holnap.
Arra a kis időre, amíg teljesen nem pusztulnak ki a fenyőink a klímaválság miatt, érdemes meghagyni nekik, ami az övék – mi meg együnk a kertjeinkből, vagy vásároljunk kistermelőtől helyi magvakat a pestóhoz. Nem gondolom fenntartható megoldásnak a kompenzációként megjelent madáretetést vagy a fenyők termesztésbe történt bevonását. Egy teljesen felesleges, természetes egyensúlyba nem illeszthető körnek viszont igen.
Ezért se jut eszembe megenni a fenyőmagot, szerintem teljesen kizárható az életünkből úgy, hogy nem szenvedünk hátrányt. Maradjon meg az erdőnek, ha már annyi mindent kiszipolyozunk belőle.
Érdemes elgondolkodni, hogy ha a fenyőmag ízvilágáról és textúrájáról nem tudunk lemondani, akkor vajon az élelmezés még mindig az egészségünket és jóllétünket hivatott-e szolgálni, vagy függőségről, esetleg valamilyen hiány kitöltéséről van-e szó. Mert a fenyőmag nekünk pótolható – az erdő népének nem biztos.
