Grýlát félelmetes boszorkányként ábrázolják őshazájában, Izlandon éppúgy, ahogy a csecsemőmészáros énjét felkapó nagyvilágban is. Ugyanakkor sokkal nagyobb tanítás van az alakjában annál, hogy neveletlen gyerekeket ijesztgető alak maradjon.
Grýla alakjának eredete és szerepe az izlandi folklórban
Grýla az izlandi néphagyomány egyik legősibb és legfélelmetesebb alakja, akit hát mintegy gyermeknevelő célzattal teremtettek a zord északi népek. Grýla egy vad boszorkány vagy hegyi trollasszony, aki a 13. századi kéziratokban is feltűnik, ám eredeti formájában még nem kötődött szorosan a karácsonyi időszakhoz.
Az asszony eredetileg eredetileg Izland hóval borította hegyeinek, Dimmuborgir mélyén él, távol az emberek világától, mégis lesben áll, hogy lecsapjon azokra, akik rossz útra térnek. Mit ad ég, főleg azokra a gyerekekre, akik nem úgy viselkednek, ahogy a közösség azt szeretné.
Az évszázadok során alakja egyre szorosabban fonódott össze a téli ünnepekkel, különösen a karácsonyi időszakkal. A 17. századra már kialakult az a félelmetes hiedelem, hogy Grýla ekkor megindul a helyekből, és a rosszalkodó gyermekeket gyűjti össze karácsony táján, zsákba gyömöszöli őket, majd hazaviszi barlangjába, ahol megfőzi és elfogyasztja őket.
A zord északon egészen más a gyerekek ingerküszöbe, vélhetően kellett egy kannibál troll ahhoz, hogy befejezzék az aktuális hisztizést a teregető anyukájuk szoknyája körül. Főleg a hosszú, sötét tél idején jöhetett kapóra a boszorka életre hívása, amikor a bezártság, a nélkülözés és a természet kegyetlensége komoly próbára tette a családokat.
Az emberevő Grýla a családos asszonyok gyöngye
Grýla nem magányos rém, van egy férje, Leppalúði, aki a legendák szerint egy lusta, passzív fazon, inkább csak árnyékként követi feleségét, ritkán avatkozik az eseményekbe (micsoda nem várt fordulat, hogy ilyen társ mellett az öreglány tajtékzik telente).
Mégis 13 fiút szült neki Grýla, ők a Jólasveinar néven ismert karácsonyi csínytevők, akik a karácsonyt megelőző tizenhárom napon egyenként ereszkednek le a hegyekből az emberek közé. Mindegyikük sajátos, gyakran komikus vagy bosszantó cselekedetet hajt végre. Ellopják a kolbászt és más ételeket, csapkodják az ajtókat, beleisznak a tejbe, ilyesmik.
A Grýlához fűződő legendakör egy következő szereplője a Jólakötturinn, vagyis az azóta már karácsonyi macska. Bár a tél fenevada, nem a tipikus fluffy cicát kell elképzelni, az óriási, veszedelmes bestia a hiedelmek szerint azokat a nem csak gyerek embereket vadássza le, akik nem kaptak új ruhát karácsonyra.
E történet hátterében valószínűleg az a társadalmi üzenet rejlik, hogy mindenki vegye ki a részét a családi munkából, különben kimarad a karácsonyi ajándékozásból, nem kap ruhát, és akkor már haljon is meg (:D). Jólakötturinn így vált a társadalmi normák fenntartásának eszközévé. Ne legyél kretén, különben megesznek! Micsoda történelmen átívelő, 4 napos munkahéttel is növekvő gazdasági bőségbe repítette ez Izlandot!
Grýla alakja eredetileg sötét és félelmetes, az idők folyamán alakja mégis szelídült, különösen a modern kor karácsonyi kultúrájában. Ma már Izlandon is inkább mitikus, folklorisztikus szereplőként tekintenek rá, akinek figurája busó- és Krampuslauf-szerűen színesíti a helyi ünnepi hangulatot. Azért persze a gyerekekre gyakorolt nevelő hatása is megmaradt, bár vélhetően kevesebb háztartásban fenyegetik a kicsiket élve kibelezéssel, mint párszáz éve.
Az iskolákban, múzeumokban és családi rendezvényeken gyakran elevenítik fel történeteit, sőt, a Yule Lads figurái ma már a Mikuláshoz hasonló ajándékozó szerepkörben is feltűnnek. Grýla története tehát belesimult a 21. századi elvárásokba. Azt azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy milyen mögöttes spirituális tartalom az, amit még ma is közvetíthetne, és segíthetné vele a jóllétünket. Ez a trollboszokra? Ez hát!
A vadboszorkák spirituális leckéi – mit taníthat nekünk a Grýla-story?
A trollasszony étkezési szokásai a mai irányadó társadalmi nézetek tükrében gáz és elítélendő. Szerintem nem is ebben a vonalban rejlik a népnemesítő ösztökéje, van itt még egy megrágandó gondolat.
A mesékkel ellentétben a folklórban sokszor olyan boszorkány alakok jelennek meg, amelyek gonoszak lehetnek az emberrel – ugyanakkor tanítók is. Ilyen a szaturnuszi Baba Yaga, egyik kedvenc mitikus lényem, és ilyen Grýla.
Beavatást ad, és ha a leckéit megtanuljuk, vagy megértjük a kérdéseit, és megfelelően felelünk rájuk, akkor nem tépi ki helyből a szívünket, hanem megsegít. Ha megértjük a fagy és zordság emberre gyakorolt (nem csak fiziológiai) hatását, és ha a közösségi életünket, a szociális egészségünket megőrizzük a legsötétebb időszakainkban, akkor a hegyek vándora segít majd.
Minimum kellemetlen, ha nem tudunk fókuszáltan a belső hangunkra figyelve felelni neki. Éppen ezért fontos tisztában lennünk önmagunkkal, és fókuszálnunk a jelenre.
Grýla az északi hideg, a csend, a sötét, a zord anyja. Mint a hó, ami egyszerre okozhatja a fagyhalált, és lehet a menedéke testnek és léleknek viharos időben. Megtanít rá, hogy legyünk a jelenben és figyeljük a jeleket, mert az a túlélés záloga – és maga az élet is.
Hogyan inspirálta Grýla a róla elnevezett rituális olajat?
Ezt a mögöttes üzenetet szerettem volna segíteni még pár éve, amikor kikevertem ezt a terápiás (nem MLM-es) illóolajokból, növényi kvintesszenciákból készült szert, és megkapta a trollasszony nevét. Mert ez nem csak egy illat lett, hanem önismereti utat segítő koncentrátum.
Segíti az önreflexiót, az önbizalom növelését, a befelé figyelést, a fókusztartást implicit módon úgy, hogy az önmagunkba vetett hitedet könnyebben elérhetővé teszi. Nem hagy helyet a kételynek és a felesleges megkérdőjelezésnek.
Ehhez segítség a keverékben lévő dohány és a szegfűszeg, a citromhéj, a buddhafa co2 és ylang-ylang. A legközkedveltebb boszorkánykeverék egyfajta lecsendesítő elegy, a belső világunkba repít, hogy ott küzdjünk meg a saját kis démonjainkkal. Mindeközben a fiziológiai hatások:
- Ylang-ylang – idegi kiegyensúlyozó, görcsoldó
- Buddhafa CO2 – stresszoldó, tartást ad minden élethelyzetben
- Dohány abszolútum – szintén szorongásoldó, a baj mélyére visz
- Szegfűszeg – parazitaölő, minden szempontból pajzs
- Citromhéj esszencia – a friss játékosság, tisztítja az elmét, méregtelenít, fertőtlenít, önbizalmat erősít
Egyszerűnek tűnő, de rendkívül összetett, erős alapokkal rendelkező keverék finom felütésekkel. Fantasztikusan ambivalens, füstös-lágy illat, de nem is ez a lényeg, hanem a szinergikus hatás, amivel az eddig rejtett belső feszültségeinken lazíthatunk, és kicsit tisztábban láthatjuk a világot – mint az izlandi hegyek csontig hatoló hidegében. Ott nincsenek játszmák, nincs körmönfontság, csak a tiszta élet.
