A magaságyások reneszánsza – jó ötlet-e használni?

Virágkorukat élik a magaságyások, a kijárási korlátozások is a malmukra hajtották a vizet, hiszen egyre többeknek van ideje a kerti munkára. A magaságyás pedig a kert éke lehet, emellett kényelmes és rendkívül hasznos is. Az éremnek persze két oldala van, néhány dologra oda kell figyelni, hogy ne csak egy ládányi virágföldként funkcionáljon a kert egy eldugott sarkában.

A magaságyás optimális esetben egy lealapozott keretből és egy benne elhelyezett, megfelelő rétegzésű talajból áll, melynek közvetlen kapcsolata van a szabad földdel. Ugyan nem bonyolult megalkotni, a designt tekintve valamennyi alkotói szabadságot is enged a művelet, de van egy-két íratlan szabály, amelyet érdemes betartani készítésnél.

Az előkészületek

Érdemes tájékozódni arról, hogy az ültetni kívánt növényeinknek milyen igényei vannak, ez alapján érdemes elhelyezni a telken a magaságyást, hogy megfelelő mennyiségű napfényt vagy árnyékot, vizet kapjon. Érdemes a kerti csap közelébe telepíteni a magunk kényelméért, valamint az se árt, ha nem egy fa tövében készítjük el a keretet. Nem árt, ha kiszámoljuk, mennyi növényt ültetnénk, és ahhoz hány magaságyásra lesz szükség, illetve nem elhanyagolható tényező, hogy a magaságyásnak bizony vannak költségei, ezt is kalkuláljuk a tevékenységbe.

A nagy magaságyás-kisokos

Az egyszeri kertész dúskál a lehetőségekben, ugyanis többféle magaságyás közül lehet választani. A hagyományos magaságyás a legszélesebb körben kedvelt forma.

A lusta földművelőnek nincs más dolga, minthogy elmenjen egy barkácsboltba, és megvásároljon egy, már előre elkészített keretet. Kezelt és kezeletlen fából és fémből is kaphatóak különböző méretben. A fa kevésbé tartós, ámde sokkal szebb és természetközelibb hatást ad.

Otthon is ebből a legegyszerűbb megcsinálni, mert gyakorlatilag bármilyen hulladékfából, lécből és rönkből is elkészíthető a keret. A legfontosabb: legyen meg a megfelelő alapozás. Ez gyakorlatilag az ásást jelenti – az ágyásunk ugyan magas lesz, de nagyjából 15-20 centimétert süllyeszteni kell. A föld oldalát ki lehet rakni téglával, ami tartósabb a fánál, a föld feletti rész pedig már készülhet megfelelően lekezelt fából. Nagyjából itt is csak a fantáziánk szab határt a matériának. Ha a deszkáknál maradunk, a fát égetés után le lehet kenni lenolajjal, vagy akár lazúr is használható a védelem érdekében, de akkor a természetközeliség élményét veszítjük el.

A méret számít?

Magaságyás esetében legalábbis fontos a méret: ha túl széles, lehet, nem érjük el a közepét kerti szerszámmal, ha túl pici, nem tudunk megfelelő mennyiségű növénynek helyet adni benne. A megfelelő szélesség emiatt nagyjából másfél méter, de ez egyéni igény függvénye. Emellett a legjobb, ha nagyjából 50-80 centiméter magasra tervezzük, ez hajolgatás szempontjából rendkívül sokat számít, érdemes saját magasságunkhoz tervezni a keretet.

Kell a jó föld

A talajlakó élőlények ugyan rendkívül fontos szerepet töltenek be a komposztálás folyamatában, annak talán mégsem örül a kertész, ha egy vakond felfedezi magának a veteményest. A szabad föld és a rétegzett talaj közé érdemes vakondhálót tenni. Az apróbb, hasznos állatkák még átférnek rajta, a vakond viszont nem.

Elengedhetetlen, hogy az egészséges és fenntartható magaságyás megfelelően rétegzett legyen. Az aljára a lassan komposztálódó, a felszínhez közeledve pedig az egyre gyorsabban lebomló anyagok kerülnek. A legaljára apróra vágott, aprított faágakat tegyünk, aztán némi kaszálék, lomb, erre megfelelő trágya kerüljön, majd jöhet a föld, arra pedig egy kis komposzttal kevert föld.

Az vesse bele az első magot….

… aki tudja, hogy a biodiverzitásra a magaságyásban is ügyelni kell. Ha az ácsolással és rétegzéssel készen vagyunk, akár palántázhatunk is, amennyiben itt az ideje és az időjárás engedi. A monokultúrákkal szemben a biológiai sokféleség az ágyásnak is jót tesz, sokkal ellenállóbbak lesznek a növények, kevesebb kártevő jelenik meg rajtuk. Érdemes az ártó rovarokat elriasztó növényeket egy-egy sor közé ültetni, az aduász büdöskének például minden magaságyásban helye van, de a bazsalikom is sokat segíthet. A mentafélékhez hasonló invazív fajokat kerüljük, ezek ugyanis átfonják a földet a gyökérzetükkel, és a kiszemelt növényeink nem nőnek majd megfelelően.

Ha kész a mini-verzumunk, ne feledjünk energiát szánni az utógondozásra. A talajjavítás időről időre esedékes, a gyomokat ne hagyjuk elszaporodni, a keretet pedig rendszeresen kezeljük. A magaságyást tehát gondozni kell, időigényes feladat, cserébe viszont a lélek akkumulátora lehet, nem mellesleg elláthatja a családot saját, friss zöldséggel és gyümölccsel.

Egyéb alternatívák

A már említett dombágyás első ránézésre igénytelen, viszont itt is számolni kell az arányokkal: a magassága, egyéb méretei jó, ha nagyjából megegyeznek a már említettekkel. Az alakja és az esztétikuma rajtunk áll, de az ásást ezesetben sem ússzuk meg, valamint a rétegezés szabályaira itt is ügyelni kell. Ami még fontos, hogy dombágyás esetében nagyobb rétegben rakjuk a lassan lebomló anyagokat, hogy ne essen össze idejekorán a rothadás természetes folyamatait követve.

A szalmaágyás gyommentes kertészkedést ígér, valamint tényleg nem kell hozzá semmi, csak egy minimális föld és szalmabála. A növényeket a bálába nyomkodjuk, a szalma pedig gondoskodik az optimális vízelvezetésről, a rothadásával pedig táplálja a növényt. Egyszerű kezelni, viszont egy éven belül tönkre megy, így tartósnak semmiképp nem nevezhető. A szalmát persze fel lehet használni később komposztnak.

A kulcslyuk-kert ezen magaságyások bármelyike lehet, amelynek a közepére egy komposztálót applikálunk úgy, hogy a komposztálódó anyag érintkezzen a földdel. Az így keletkező anyag és a benne lévő tápanyag folyamatosan táplálhatja a magaságyást. A kialakítás szintén az alkotóra bízott feladat, érdemes a komposztba gilisztákat telepíteni, hogy az érési folyamatot gyorsítsák.

Oszd meg, ha tetszett!

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

7 + 2 =

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial