Az eredettörténet. Az alapok. A megágyazás. Erről szól az anyag a szájápolás mentén. Tehát ezek nem extra dolgok, hanem az a-la-pok. Fogászati asszisztens barátnőmet kértem meg, hogy oszlassa el pár mondattal a kételyeket a fejekben arról, hogy egy méreganyagmentes háztartásban minek mennyire van helye az ő szakmáját érintve.
Igazából annyira jól összeszedte a lényeget, hogy egy az egyben leközlöm Szénási Diána intelmeit, én pedig egy második anyaggal érkezem majd arról, miért nem csinálunk soha, semmilyen körülmények között, egyáltalán never-ever olyat, hogy ecettel “fertőtlenítgetünk” egy fogkefét egy évig, mikor jó fogápolásra a miswak, és mire jó a házilag (általam is) készített fogkrém, jó-e a szódabika önmagában vagy sem. Addig is egy hiánypótló anyag arról, hogy hogyan mozgasd a szádban a fogkefédet, ha nem akarod, hogy kirohadjon az arcod.
Talán nem szükséges részleteznem, hogy miért fontos fogaink egészségének megőrzése, de – biztos, ami biztos – megteszem.
Drága a fogorvos.
Könnyebb magunktól, nem pedig kényszerből megtanulni helyesen fogat mosni. Ha van is pénzünk fogtömésre (tízezrek), fogpótlásra (tízezrek-százezrek), implantátumra (százezrek-milliók), úgyis kénytelenek leszünk megfelelően ápolni a töméseket, fogpótlásokat, implantátumokat, ha nem akarjuk, hogy idő előtt tönkre menjenek.
A saját, egészséges fogak menők.
Az alábbiakban segítek megismerni a fogmosás helyes technikáját, helyes eszközeit, szót ejtek majd kiegészítő eszközökről és otthon, valamint fogorvosi rendelőben elvégezhető kezelésekről, melyek mind a fogak és a szájüreg egészségének megőrzését szolgálják.
Pro tip: első lépésben felejtsünk el minden jónak szánt tanácsot, amit gyerekkorunkban hallottunk szülőktől, esetleg fogorvostól, mert azok valószínűleg elavultak és már nem érvényesek.
HELYES TECHNIKA ÉS SORREND
Több technika is létezik, én most a manuális fogkefével történő fogmosást fogom alapul venni, felnőttek szükségleteit, és a komoly betegségektől mentes fogakat és fogágyat. Komolyabb elváltozások esetén mindig a szigorúan egyénre szabott tanácsok betartása vezet sikerhez, ehhez pedig szakember kell.
Hasznos, ha a fogkefét lazán tartjuk, még jobb, ha tollszár fogást alkalmazunk, így elkerülhetjük, hogy túl erősen nyomjuk a fogakra a fogkefét. A fogkefét NE merőlegesen tartsuk a fogak felszínén, hanem 45 fokban döntve, úgy, hogy a sörték az íny felé mutassanak. Ha megtaláltuk ezt a pozíciót, akkor körkörös mozdulatokkal haladjunk fogról fogra.
Tulajdonképpen ennyiről szól a helyes technika: lazán fogjuk a fogkefét, döntve tartjuk a fogon, finoman, körkörösen mosunk fogat.
Helyes sorrend
Bizony, nem teljesen mindegy, hogy mely fogakat mossuk meg először és melyeket utóbb. Haladó fogmosók a miértekről is olvashatnak. A sorrend tehát:
Alsó fogsor belső felszíne,
felső fogsor külső felszíne,
alsó fogsor külső felszíne,
felső fogsor belső felszíne,
rágófelszín, vagyis a fogak felső, vízszintes felszíne.
Pozitívum, hogy ha csak az első két pontot végezzük el jó sorrendben, máris sokkal magasabb szintre emeltük a fogápolást. Félprofi fogápolásra törekvők memorizálhatják a teljes sorrendet és a fogorvosuk nem megenni, hanem megemelni fogja a kalapját.
Miért?
Röviden azért, mert ha a fent említett területeket mossuk meg először, akkor még töményen visszük fel a fogkrémet, így könnyítve a lepedék eltávolítását.
A hosszabb válasz pedig az, hogy azért, mert a szájüreg anatómiája és a gravitáció így diktálja. A nyelvünk alatt és a pofák belső felszínén található nyálmirigyek egész nap, folyamatosan termelik a nyálat azért, hogy nedvesen tartsák a nyálkahártyát és hogy megfelelően tudjunk emészteni. Az alsó metszőfogak belső felszíne és a felső őrlők külső felszíne emiatt állandóan sok nyállal érintkezik, mely nyálból sajnos hajlamosak kiválni ásványi anyagok. Ezen ásványi anyagok és a lepedék együttese pedig létrehozza a fogkövet.
HELYES ESZKÖZÖK
Mi ez a többes szám? Nem elég a fogkefe? Nem. Fontos és alapvető eszköz a fogkrém és a fogselyem is, ezeket mind bemutatom az alábbiakban.
A fogkefe
Válasszunk minél sűrűbb és puhább sörtéjű fogkefét! Napi kétszeri fogmosás mellett 3 hónapig használhatunk egy fogkefét, ezután a fogkefe sajnos szemetesbe való.
Pár évtizeddel ezelőtt pont a kemény sörtéjű fogkeféket ajánlották. A drasztikus véleményváltozás oka az, hogy a szakemberek évtizedek távlatában meg tudták figyelni, mire képes a kemény sörte: tönkreteszi a fogínyt és a fognyakat, miközben nem tisztít megfelelően.
A hegyes, tűszerűen kialakított sörték ugyancsak kerülendőek, mert ezek szintén képesek felsérteni az ínyt.
Milyen fogkrémet válasszak?
Lehetőleg olyat, ami tartalmaz fluoridot. Voltaképp ennyi feltételnek kell megfelelnie egy fogkrémnek.
Az utóbbi néhány évben kezdenek teret hódítani a fluoridmentes fogkrémek, de ettől minden szakember óva int, én is így teszek. Fluorid egyrészt azért van a fogkrémben, mert azzal is erősítjük a zománcot, másrészt pedig azért, hogy a fogkrémben lévő ásványi anyagok be tudjanak épülni a fogzománcba. Fluorid nélkül ezek az anyagok minimálisan vagy semennyire nem épülnek be és nem tudjuk erősíteni a zománcot, amit a helytelen táplálkozással és különböző rossz szokásainkkal gyengítünk.
A felnőtteknek szánt fogkrémek fluoridtartalma általában 1500ppm körüli, többre nincs szükségünk, 1000ppm alatt pedig erősen csökken a hatása.
Túlzott fluoridbevitel lehetséges?
Igen, de NEM a fluoridos fogkrémtől. A fluorid túladagolása gyakorlatilag lehetetlen a fluoridos fogkrém alkalmazásával. Ahhoz, hogy túladagoljuk a fluoridot, belsőleg kell fogyasztani nagy mennyiségben, pl. fluoridtabletta indokolatlan szedésével vagy szintén indokolatlanul magas fluoridtartalmú ivóvíz fogyasztásával. A fogkrém fluoridtartalma ehhez képest alacsony, és nem nyeljük le, tehát nem is beszélhetünk belsőleges alkalmazásról. Az esetlegesen, nyálkahártyáról felszívódó fluorid mennyisége elenyésző, ettől rákosak és mindenféle károsultak nem leszünk.
A fogselyem
Fogselyem használatára azért van szükség, mert van egy felszín, amit a fogkefés tisztítással nem érünk el, ez pedig a fogak összefekvő felszínei.
A fogselyem helyes használata nem nehéz, de igényel némi gyakorlást és türelmet.
A legfontosabb dolog az, hogy ezt is finoman, tudatosan használjuk, ne erővel.
A megfelelő technikát az alábbi videó jól bemutatja:
Fogselymet minden nap használjunk az esti fogmosás után!
Milyen legyen a fogselyem?
Alapvetően kétféle fogselyem létezik, viaszolt és viaszmentes. A viaszolt fogselymek általában vastagabbak és könnyebben kezelhetők, kisebb eséllyel csúszik meg hirtelen és sértjük fel az ínyt. A viaszmentes fogselymek többnyire vékonyabbak és kizárólag az odafigyeléssel végzett mozdulatok nem végződnek vérző ínnyel. Kezdőknek és kevésbé ügyeskezűeknek én inkább a viaszoltat ajánlom, haladók használhatják a viaszmentest.
KÖRNYEZETBARÁT FOGÁPOLÁS
Szakember szemével azt mondom, hogy egyelőre megoldásra váró feladat ez. A bambuszfogkefék kialakítása ritkán jó, előfordulhat, hogy a helyes technika mellett sem tudjuk eléggé megtisztítani a fogakat, esetleg felsérthetjük az ínyt. Ha találunk olyan környezetbarát fogkefét, aminek sűrű ÉS puha sörtéi vannak, akkor válasszuk azt és kombináljuk a megfelelő technikával!
Fogselyemből szerencsére van számos környezetbarát megoldás, amelyek teljesen jól ki tudják váltani a hagyományos fogselymet.
Viszont! Most jön a szomorú valóság: amikor mérlegre tesszük a hagyományos és környezetbarát eszközök előnyeit és hátrányait, akkor azt se felejtsük el, hogy egy műanyagnyelű, de megfelelően kialakított fogkefe használatával sokkal kevésbé terheljük a környezetet, mint egyetlen egy fogászati kezeléssel. Ha környezetbarát fogkefét választottunk, de annak rossz a kialakítása és ezért nem tudjuk jól tisztítani a fogainkat, akkor ez hosszú távon csak a fogorvoshoz vezet. Egy kezelés alatt pedig iszonyatos mennyiségű egyszerhasználatos eszközt használunk, többségében műanyagot. Pohár, nyálszívó, nyálkendő, csak hogy a legfontosabbakat említsem. Ráadásul mire a legtöbb ember elmegy fogorvoshoz, addigra olyan állapotban vannak a fogaik, hogy közel sem elég egy kezelés, hanem kezelések sorozatára van szükség ahhoz, hogy helyreállítsák a fogaikat.
A környezet számára legkevésbé terhelő felállás az, ha nincs szükség arra, hogy évente 15-ször fogorvoshoz menjünk. Ha megfelelően ápoljuk a fogainkat, akkor az évi kétszeri fogorvoslátogatásnak elegendőnek kell lennie, amikor is megtörténik a fogkőeltávolítás, a szájüreg átvizsgálása, a rákszűrés és a tanácsadás.
PROFESSZIONÁLIS TISZTÍTÁS
Ez mindenképpen a rendelőben történik, fogorvos vagy dentálhigiénikus végzi. Ultrahangos tisztítóval eltávolítják a fogkövet, majd egy speciális pasztával polírozzák a fogakat, hogy később ne tudjon könnyen megülni a fogkő a fogakon. Ha tartjuk a napi kétszeri helyes fogmosást, akkor nem épül sok fogkő sem, határozottan kevésbé lesz stresszes a fogkőeltávolítás, valamint jóval kisebb eséllyel alakulnak ki fog- és fogágybetegségek.
KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK
Népszerű a szájvíz, viszont az esetek nagy részében indokolatlan. Szájvizek használata akkor lehet ajánlott, ha van valamilyen elváltozás az ínyen vagy a szájnyálkahártyán, amit kezelni szeretnénk, de általában akkor is elég időszakosan használni egy készítményt. Gyári készítményeken mindig szerepel, hogy pontosan hogyan és meddig alkalmazzuk a terméket, ettől eltérni csak szakember javaslatára érdemes.
Egy másik elterjedt kiegészítő a foggél. A foggéleknek jóval magasabb a fluoridtartalma, mint a fogkrémeknek. Ennek megfelelően többnyire heti egyszer kell őket használni, kizárólag fogorvosi javaslatra.
Fogköztisztító kefét akkor érdemes alkalmazni, ha a fogközök olyan szélesek, hogy fogselyemmel nem lehet megfelelően tisztítani őket, vagy rendelkezünk implantátummal. Fogköztisztító kefékből ezernyi méretű és formájú létezik, az adottságokhoz legjobban illőt a fogorvos tudja kiválasztani.