Szent Iván éjszakája – a június 23-ról 24-re virradó éjjel – a nyári napfordulóhoz kapcsolódó legrégibb ünnepek egyike. Ez az év legrövidebb éjszakája, amikor a fény a legnagyobb erejével ragyog, a természet kiteljesedik, és a növények – különösen a gyógynövények – mágikus erővel telítődnek. A néphagyomány szerint ilyenkor a gyógyfüvek hatása a legerősebb, a tűz és a víz tisztító ereje pedig megnyitja az utat a gyógyulás, a szerelem és a megújulás felé.
Ősi hagyományok: Szent Iván éji gyűjtés, jóslás, tisztulás
A magyar népi gyógyászatban különleges szerepet kapott Szent Iván éjszakája. Az ilyenkor gyűjtött növények nemcsak a testet, hanem a lelket is gyógyították, és máig úgy tartják: ilyenkor beszélnek a legérthetőbben és leghangosabban a füvek az emberhez.
A néphit szerint a Szent Iván éji harmatban mosakodás megszépít, egész évi szerencsét hoz, míg az éjszaka gyűjtött füvek védelmet adnak betegségek, rontás, balszerencse ellen.
A mágikus erejű gyógynövényeket elsősorban nők gyűjtötték hajnalban vagy az éjszaka sötétjében, miközben fohászkodtak a természet szellemeihez – nem ritka a pendellyel, vagy szoknyával gyűjtött harmat. A gyógynövénygyűjtéshez gyakran társultak más rituálék, például tűzgyújtás, füstölés, éneklés, vagy éppen a „szent János vízének” elkészítése, amely különböző növényekből állt, és tisztító, megújító fürdőként szolgált.
Minden éven adok ebből olyanoknak ajándékba, akiknek szerintem jól jön az áldás a projektjeikre. De erről bővebben később.
Melyek a legismertebb Szent Iván éji gyógyfüvek?
Napisten hava vagy nyárelő különösen gazdag gyógynövényekben, bármit szedünk 23-án éjjel, az kapukat nyit bennünk magunk felé, és erősebb hatással áll majd a polcokon teaként. Mégis akadnak ezek közt maguknak kiemelt figyelmet követelő füvek, az első külön fejezetet kap.
A lyuggatott levelű orbáncfű, mint a legismertebb Szent Iván éji növény
- Orbáncfű (Hypericum perforatum): a legszentebb Szent Iván éji fűnek tartották. Gyulladáscsökkentő, idegerősítő, antidepresszáns hatású. Spirituálisan rontás, démoni erők és melankólia ellen használták, milliószor írtam már démonűző hatásairól.
A legenda szerint a virág vöröses nedve Szent János vérét idézi. A PubMed adatbázisban közölt tanulmány szerint az orbáncfű mérsékelt depresszió esetén klinikailag is hatékonynak bizonyult, miközben kevesebb mellékhatással jár, mint sok szintetikus antidepresszáns. A faluszéli vajákos asszonnyal a növény gyantaszín macerátumát felváltva istenítjük, ízületi gyulladás, izomfájdalom, idegbecsípődés esetén ezért nyúlunk elsőként.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hét gyógynövényt nagyon izgalmas megközelítésben, az alkimisták pontossággával mutat be Petővári Bence legújabb könyvében, és az sem véletlen, hogy az orbáncfűvel kezdi a sort. A kötelező farmakológiai körök mellett különböző minőségek üzeneteiben is felfedi a növények arcát antropozófiától a keleti orvoslási metódusokig. Ugyanakkor a tudománytalanságtól távol áll; megjelennek a hagyományos hatásmechanizmusok és ezek érdekességei is: például az orbáncfű az idegfeszültség miatt érzékennyé váló húgyhólyagra is jó hatással van, és ez kevés helyen szerepel.
Más Szent Iván éji gyógynövények
- Cickafark (Achillea millefolium): női bajokra, menstruációs panaszokra alkalmazták, ugyanakkor szerelmi jóslásokhoz is használták. Gyakran füstöltek vele. Ülőfürdők klasszikusa, aranyérkenőcs és sebgyógyító bármi alapja. Illóolaja a kamazulén tartalma miatt kék, és extrém nagy higításban bőrszépítő, a fásultság jeleit simító hatása miatt kozmetikaipari nektár.
- Kamilla (Matricaria chamomilla): nyugtató, bőrnyugtató, gyulladáscsökkentő hatása mindenki számára ismert. Harmatos reggeleken gyűjtötték, amikor a szirmok még frissek és illatosak voltak. Banyatipp: teájával ne borogasd a szemet, mert irritatív lehet, ÁMBÁTOR a virágvize teljes biztonsággal használható szemgyulladás esetén.
- Orvosi zsálya (Salvia officinalis): a bölcsesség, tisztánlátás növénye. Spirituális tisztításhoz, füstöléshez az egyik legkiválóbb növény, de torokfájásra, rossz lehelletre, fejbőrproblémákra, emésztésre is hatásos. Női fésülködő asztalon alapkellék.
- Fehér üröm (Artemisia absinthium): ősi mágikus növény, amelyet védelemre, tisztításra, jóslásra használtak. Idegrendszerre gyakorolt hatása miatt csak körültekintéssel alkalmazták, és ma is erre buzdítok mindenkit. Egyébként szélhajtó és epeműködést serkentő hatású még.
- Orvosi levendula (Lavandula angustifolia): az egyik legerősebb nyugtató hatású növény. Tisztító fürdők, párnák, szerelemvonzó zsákocskák (nyilván) alapanyaga.
- Sárkányfű (Galium verum): a sárga virágú tejoltó galajból font koszorút szerelmi jósláshoz használták, gyakran a párna alá helyezve, hogy álomban megmutassa jövendőbelinket. Vagy az első folyóba kellett hajítani, és azt mutatta meg, ki mikor megy férjhez (évszázadokkal ezelőtt ezek tényleg kényes, “first world problem” kérdések voltak).
A PMC tanulmánya szerint a tejoltó galaj flavonoidokat, iridoidokat és antioxidáns vegyületeket tartalmaz, amelyek gyulladáscsökkentő, nyiroktisztító és enyhén vízhajtó hatásúak. A népi gyógyászatban emésztési panaszokra, máj- és veseműködés támogatására is alkalmazták.
Spirituális rituálék és nyári szokások Szent Iván éjjele körül
A Szent Iván éjjelét megelőző nyári napfordulót (június 21., midsommar és Litha ünnepkörei is ide tartoznak) nemcsak a fizikai világban tartották fontosnak, hanem a szellemvilágban is. A midsommar éjszaka kaput nyit az emberek és a tündérek világa között, ezért sok hagyomány szólt védekezésről és jóslásról. A nők párnacihába varrtak hét különböző virágot, hogy álmukban meglássák jövendőbelijüket. Mások tűzugrást tartottak, hogy szerencsét vonzzanak vagy termékenységet biztosítsanak a családnak és a jószágnak. Magyari hagyomány szerint a tüzet és a fényt is ünnepeljük, ami védelmet és megtisztulást hoz.
A magyar parasztság körében a tűzugrás volt a legelterjedtebb. A tűz megtisztító, rontásűző szerepet kapott, és a füstje a gyógynövényekkel együtt a jövőbe vetett hitet erősítette. A Szent Iván éji tűz mellett gyakran énekeltek, ételeket osztottak meg egymással, és virágkoszorúkat égettek el, hogy elengedjék a múlt nehézségeit.
A szlávoknál inkább a szerelmet és a nyári zsibongást, az örömgazdag hedonizmust testesíti meg a koszorú, ők maguk is ezért fonták, illetve a szerbeknél kötöttek az ajtók fölé galajkoszorúkat, s hagyták ott egy évig, hogy az a bőséget a háznál tartsa. Cserénél a régit elégették. A Szláv füveskönyv szerint a kamilla, a búzavirág, az üröm, a pipacs és az aranyvessző is mágikus koszorúalap lehetett.
Mi az a Szent János vize, pláne Szent Iván éjjelén?
A Janus Pannonius Múzeum blogja említi a korábban szóban forgó „Szent János vize” nevű gyógynövényes áldásvizet, amelyet jellemzően a Szent Iván éji hajnalon, harmatos fűből és frissen szedett gyógynövényekből készítettek. Ebben a vízben megmosakodtak vagy az otthonukat hintették meg vele, hogy békét, egészséget és áldást hozzon.
Magam olyan füveket teszek bele, amelyek fogyaszthatóak is, mert másnap iszom belőle. Csakis tiszta, jó minőségű, nem szennyezett területről gyűjtött növényt teszek a tiszta vízbe, majd éjszakára a Hold fénye alatt hagyom állatok számára nem elérhető módon. Másnap használom.
A Szent János vízébe tehető gyógynövények:
- orbáncfű
- zsálya
- rozmaring
- mentafélék
- levendula
- cickafark
- kakukkfű
- sásliliom virág
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ezeket lehetőleg frissen, hajnalban, harmatos állapotban gyűjtötték. A víz készítése közben fohászkodtak, csendben maradtak, és csak tiszta szándékkal közelítettek hozzá.
Az év legfényesebb éjszakájának ajándéka
Szent Iván éjszakája több mint évszázadok hagyománya: a természet, a szellemvilág és az ember találkozásának ideje, ilyenkor egy kicsit vissza tudunk találni magunkhoz és az éteri erőnkhöz. A gyógyfüvek ilyenkor nemcsak hatóanyagokat, hanem extra üzenetet is hordoznak, amelyeket jó meghallani.
Testünknek gyógyszer, lelkünknek emlékeztető – arra, hogy mi is a természet részei vagyunk. Ha ebben az időszakban elcsendesedünk, a fűben, virágban, tűzben és vízben még ma is meghallhatjuk az ősi világ suttogását – ami a mai kor szava is.
