Dunát lehetne rekeszteni az elképesztő széles skálán mozgó bőrápolási termékekkel, de mielőtt megvesszük, gondoljuk át: egyáltalán szükségünk van-e ennyi mindenre az egészség fenntartásához? Egyáltalán mire érdemes figyelni kozmetikum vásárlása esetén?
Röviden:
– Minél közelebbről, lehetőleg Magyarországról származó összetevőkből álljon: támogatod a hazai gazdaságot, valamint a termék annál környezetbarátabb, minél kevesebbet utazik hozzád.
– Fenntartható, vagy lebomló, vagy természetes csomagolásban legyen – ha a környezetnek nem ártasz, a magad egészségének kedvezel; nem mellesleg a kozmetikumok többségébe egy idő után a flakonok műanyagja a termékbe oldódhat. Magadra kennéd?
– Természtes, piacon vásárolt kozmetikum esetén mindig legyen a termék összetevőiről leírás, lejárati dátum és legalább egy notifikációs szám, hogy ne ess a kóklerek áldozatául.
– A kozmetikum ne tartalmazzon pálmaolajat (palmkernöl, palm oil). Pont.
– A kozmetikum hatóanyaga az összetétel felsorolásánál minél közelebb legyen az első helyhez – a gyártóknak ugyanis olyan sorrendben kell feltüntetni az összetevőket, amelyik hatóanyagból a legtöbb van a termékben – a legutolsó helyen az szerepel, amit épphogy tartalmaz a készítmény
– Természetes, a flórának és faunának legkevésbé ártalmas összetevőket tartalmazza a készítmény
Fontos szempont számomra, hogy a kozmetikum legyen állatkísérletmentes, adalékanyagmentes, méreganyagmentes és bőrtípusnak megfelelő. Ezekről pedig tanúsítvánnyal is rendelkezzen a termék, különben nem is mondhatja el magáról az adott gyártó, hogy így jár el.
Ha otthon készíted a kencéid, fontos, hogy ismerd az összetevőid kontraindikációit, hatásait és megváltozott állapotokra tett hatásait. Az alapanyagok származási helyét, szedési idejét, a csomagolás környezetét (tiszta konyha, rendes ház). Ne hanyagold el a kémiai alapismereteket: legyen mindig lakmuszpapírod, a bőröd ugyanis enyhén savas, nem rakhatsz rá akármit sem a talpadra, sem a hajas fejbőrödre.
Néhány összetevőt említenék, aminek furcsa neve van, de nem kell tőlük félni, ha ezeket olvasod a termékeken:
- Propanediol – növényi oldószer
- Cetearyl olivate, sorbitan olivate, poligliceryl –6 distearát, lanolin (gyapjúviasz), glyceryl stearát (növényi, de kémiai eljárás) – ezek emulgeálószerek, de természetesek
- Sodium pca (Pyrrolidone Carboxylic Acid) – vízmegkötő aminosavszármazék, hidratáló
- Caprylyl glycol – Vízmegkötő, bőrjavító, antimikrobiális szer
- Cetilalkohol – konzisztencianövelő, nedvességmegkötő, jobban szívódnak be a hatóanyagok és maga a krém a bőrbe, emiatt nem lesz zsíros a bőr
- Kovasav/ silica – csomósodásgátló, gélképző anyag, természetben is előfordul, növeli az esélyét, hogy nem válik szét az emulzió, kicsit szárít abban az esetben, ha túltolom, meg el is rontom vele a keveréket
- Xantángumi – anionos poliszacharid, biotechnológiai fermentációval állítják elő, gélképző
- Capric triglicerid – Kókuszolaj származék. Bőrpuhító, krémet sűrítő hatású, könnyen beszívódik
- Glicerin – termeli a tested is, sima nedvességmegkötő,
- Cetearil glükozid – nem komedogén emulgeátor
Ezek a BDIH illetve Cosmos által engedélyezett, nem káros összetevők. Ezen felül találkozhatsz még az ECOCERT minősítéssel; ezt a jelölést természetes forrásból származó natúr és bio termékek esetén használják.
Amit mindenképp kerülj: imidazolidinyl urea, diazolidinyl urea (formaldehid miatt), színezékek, SLES (nem az SLES-sel van a baj, hanem hogy a jelenlétében 1,4 dioxán szennyeződés jelenik meg, ami viszont rákkeltő), parabének, nátrium-benzoát, triklozán, nanoméretű (!) titán-dioxid és cink-oxid (a nagyobb méretűvel nem lesz gond, sőt), oxybenzon, PEG-10 M, PEG-14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8.
Hogy miért, arról hallgasd meg a Rózsa-sin city aktuális podcastjét. ?
